Levegőminőség

Március 15-én Magyar Péter a TISZA vezetője bejelentette a Nemzet hangja nevű népszavazást, melynek 6. kérdése így szól: Egyetért-e ön azzal, hogy az SZJA egységesen 9 százalékra csökkenjen? Hát ez mindenkinek jó, ugye?   Hát jónak jó, csak nem túl igazságos. Jól látszik, hogy a nyereség nagyrészt a gyermektelen és az egygyermekes családoknak jutna, akik amúgy is jelentős jövedelmi előnyben vannak:  Ideális családtámogatási rendszer . Ez azért van, mert az SZJA csökkentése elveszi a - FIDESZ által tervezett - két és háromgyerekes anyáknak szánt SZJA kedvezmény jövedelem-kiegyenlítő hatását. Minél kisebb az SZJA, annál kisebb jövedelmi hátrányt tud csökkenteni az adómentesség. Tehát a TISZA terve elvenne a két és háromgyerekes anyáktól, és odaadná az egygyerekes és gyermektelen anyáknak, persze ügyesen becsomagolva, hogy észre ne vegyék, hiszen ők is kapnak, csak nem annyit. Hogy mennyit nyernek illetve veszítenek ezzel a különböző nagyságú családok, azt mutatja be az alábbi ké...

A kormánypártok politikusai és a kormányközeli médiumok nem fukarkodnak a jelzőkkel a kormány tervezett családtámogatásait méltatva. De vajon tényleg olyan fantasztikus összegeket mozgat meg a kormány, amire még nem volt példa? Mint az látható, semmi fantasztikus nincs a támogatások nagyságában. Bár 2026-ra sokat fog javulni a gyermeket nevelő családok helyzete, még így sem fogja elérni a 10 évvel korábbi szintet. Újra és újra ugyanaz a recept: szép csöndben elinflálják a támogatásokat, majd hatalmas csinnadratta kíséretében kicsit visszakorrigálnak, de soha nem érik el a saját maguk által referenciának felállított 2011-es évet, amely a beetetés éve volt.   2026 a családok számára 1989 óta a 15. legjobb év lesz, ami valóban nagy előrelépés a 38. (utolsó) helyen álló 2024-hez képest, de sehol sincs az első nemzeti kormány, sőt a szocializmus teljesítményéhez képest, amikor tényleg támogatták a családokat, és a 2010-2018 közötti két Orbán-ciklu...

Először a TISZA, majd röviddel utána a FIDESZ is előjött családtámogatási politikája választási ígéreteivel. A TISZA duplájára emelné a családi pótlékot, a FIDESZ duplájára emelné az adó- és járulékkedvezményt, és SZJA mentességet ígér a két és három gyermekes anyáknak 2026-ra. Lássuk hogyan hatna ez egy átlagos (medián keresetű) családra: Ugyanez egy szegény család esetén: Egy súlyosan hátrányos helyzetű család esetében: És végezetül egy gazdag - de a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően még éppen középosztálybeli - család esetén:   Amint az látszik, a TISZA gyakorlatilag csupán a jelenleg is működő rendszer értékkövetését valósítaná meg, kiszolgálva a szavazói politikai igényét, akik a családi pótlék szóra éreznek melegséget a szívük táján. Tényleges nyereséget csak a súlyosan hátrányos helyzetű nagycsaládok könyvelhetnének el. A teljes társadalmi középosztály számára semmi előre...

Mindenki hallott már róla, hogy tavaly, 2024-ben rekord kevés gyermek született Magyarországon: 77500. Azt már kevesebben tudják, hogy ez az eredmény két folyamat együttes következménye: egyre kevesebb a szülőképes korú (14-50 éves) nő, és nagyon alacsony volt a gyermekvállalási kedv. Mi most ezzel az utóbbival fogunk foglalkozni: szaknyelven ezt teljes termékenységi aránynak hívják. Ez tavaly 1,38 volt. Lássuk hogy viszonyul ez az elmúlt 35 évhez: Mint láthatjuk volt ez már rosszabb is, 2011-ben volt a mélypont. Vagy mégsem? A teljes termékenységi arányszámot egy bonyolult számítás eredményeként kapjuk meg. Ehhez nagyon pontosan tudnunk kell, hogy melyik évfolyamban hány nő él hazánkban. Ezt pedig csak 10 évente tudjuk pontosan, amikor népszámlálás van, a köztes években csak becsüljük. A mi esetünkben 2012 adata pontos, 2011 viszont 9 évnyi összegyűjtött hibát tartalmaz, amit a KSH valamiért nem korrigált visszamenőleg. Annál is érthetetlenebb ez, mivel a 2022-es népszámlálás után ez ...

Az alábbiakban bemutatok egy olyan családtámogatási rendszert, amelyben a gyermekvállalás nem jár együtt az életszínvonal csökkenésével.  Az mindenki számára világos, hogy ha egy párnak saját magán kívül még egy vagy több gyermeket is el kell tartania ugyanabból a két fizetésből, akkor személyenként kevesebb jut mindenkinek. Ezt az életszínvonal-csökkenést szemlélteti a következő ábra: Jól látható az életszínvonal esése a gyermekek számának növekedésével. Azt gondolnánk, hogy Magyarországon a sok családtámogatás bőven kompenzálja ezt a csökkenést, a valóságban azonban így néz ki egy átlagos (medián) keresetű pár esetén a helyzet: A családi adó- és járulékkedvezmény és a családi pótlék az első gyermek megszületésekor alig segít valamit (3 százalékpontot javít). A második gyermeknél már jobb a helyzet: 7 százalékpont a javulás. A harmadik és negyedik gyermeknél beszélhetünk tényleges segítségről, de itt is nagyon messze vagyunk a 100%-tól, csupán nem csökken tovább jelentősen a csalá...

Az átlag olvasó azt gondolná, hogy az egyes országok lakosságszámát legalább biztosan tudjuk. A következőkben bemutatom, hogy a különböző országokban hogyan sikerül megszámolni a lakosságot. Általában 10 évente vannak népszámlálások, és a közöttük lévő években adatgyűjtéssel és becsléssel - szakszóval modellezéssel - állapítják meg a lakosság számát. Az összes lakos számát így jó közelítéssel tudjuk, de a részletes adatokban rejlenek érdekes különlegességek. 6 országot fogok megvizsgálni, mind a hat országban a szülőképes korú (14-50 éves) nők évfolyamonkénti létszámát. Ez egy nagyon fontos mutató, mert ebből számítjuk a teljes termékenységi arányszámot (TTA). Ha ezek a számok rosszak, a belőlük számított TTA is valótlan lesz. Az Eurostaton (demo_pjan) 1960-tól elérhetőek a részletes adatok. Lássuk először Magyarország hogyan teljesíti a feladatot: Mint látható a magyar statisztikusok viszonylag jól oldják meg a feladatot. Minél kevesebb és kisebb kiugrás látható a népszámlálások körn...