Bejegyzések

Fenntartható nyugdíjrendszer bevezetési folyamata.

1 lépés: a 13. havi nyugdíjat átalakítjuk fenntarthatósági nyugdíjbónusznak, és felnevelt gyermekszám alapján osztjuk ki. Ez 422 milliárd forint volt 2023-ban. Tehát egy nevelt gyermekre kb 92 000,- forint jut (422000000000/1,875/2433000= 92506). Ezzel a nyugdíjasok 70%-a nyer (60 évnél idősebb 2 és annál több gyermekes nők 2022-es népszámlálás alapján) így ez politikailag vállalható intézkedés. 2. lépés: A fenntarthatósági nyugdíjbónuszt beépítjük 12 részre osztva a havi nyugdíjba, és ezzel létrehozzuk a második nyugdíjpillért. 3. lépés: Az alább részletezett fenntarthatósági intézkedéssekkel folyamatosan növeljük ezen második pillér arányát optimális esetben 50%-ig. Ez egy több évtizedes fenntarthatósági átállás. Az első ciklusban az első két lépés tehető meg, a harmadikat pedig el kell kezdeni.  Fenntarthatósági intézkedések:  nominálisan nem csökkenhet senki nyugdíja a bér-alapú régi nyugdíjpillérnél az új belépők helyettesítési rátáját folyamatosan csökkentjük szigorítjuk a jogo
Megjegyzés küldése
További információk

Degresszív CSED és GYED

Kép
A jövedelemfüggő szülés utáni ellátások negatív hatással vannak az első gyermek vállalásának életkorára az anyáknál. Ennek magyarázata a keresetek jellemző életpálya-lefutása, amely fiatal korban meredek emelkedést jelent. Ennek kompenzálására - és így az első gyermek lehető legkorábbi megszületését elősegítendő - javaslom a CSED és a GYED megállapításánál a 35 éves korban várható bruttó keresetet alapnak venni.  Kiszámítása a CSED/GYED alapjául szolgáló kereset * (1 + (35 - anya életkora a szüléskor) * 0,04). 35 éves kor felett nincs korrekció. Amennyiben az anya nem megy vissza dolgozni a további gyermekvállalások előtt, úgy a legelső szülés után megállapított alap után kapná a díjakat. Az anyák átlagos életkora az első gyermek születésekor 29,24 év (KSH 22.1.1.7), így ez az intézkedés 24%-kal emelné meg a költségvetési kiadásokat. CSED plusz 37 milliárd forint, GYED plusz 76 milliárd, együtt 113 milliárd (GDP 0,15%) plusz finanszírozási igény (ÁSZ 2023 jelentés alapján)
Megjegyzés küldése
További információk

Gyermeknevelés elismerése az OECD tagországok nyugdíj-rendszerében.

Spanyolország 2021-ben vezette be a gyermeknevelési nyugdíj-kiegészítést, melynek értéke 2023-ban 30,4 Euro volt gyermekenként, de csak maximum 4 gyermek után lehetett igénybe venni. Ez az apák számára is elérhető, amennyiben gyermekgondozás miatt megszakították karrierjüket. 2024-2025-ben az infláció 110%-ával fogják növelni. Csehországban 2022-ben vezettek be nyugdíj-kiegészítést, melyet egy szülő kaphat, aki a legtöbbet nevelte az adott gyermeket. Értéke 500 korona. Szlovéniában 1,36%-os nyugdíj-bónusz jár nevelt gyermekenként az anyának, de maximum 4,08%, amit 2022-óta az apa is kérvényezhet az anya helyett, ha az hozzájárul, mert még nem nyugdíjas. Franciaországban 10% nyugdíj-bónusz jár annak, aki 3 gyermeket felnevelt (saját vagy nem saját, ez utóbbi esetben 9 évig kell minimum nevelni). Ezen kívül 4-4 többlet negyedévet számolnak el munkában töltött időnek az örökbe fogadás, szülés, és a gyermek oktatása után. Ezek egy része megosztható az anya és az apa között, de alapértelmez
Megjegyzés küldése
További információk

Az európai kihalási verseny állása 2023

Kép
Európában  már több évtizede folyamatosan csökken a gyermekszületések száma, de vajon hogyan érinti ez az egyes országokat? Másképp fogalmazva, mi lenne tömeges bevándorlás nélkül? A fenti grafikon alapja egy egyszerű számítás. A 2023-ban született gyermekek számát felszorozzuk az adott országban várható élettartammal, és a kapott számot összevetjük a 2023-as népességi adatokkal. Magyarország (eddigi teljesítményéhez képest) kiváló helyezést ért el (régebbi adatok itt: Európai kihalási verseny állása ). Egyetlen európai ország sem képes a jelenlegi trendek szerint fenntartani népességét bevándorlás nélkül. Az elitcsapatban található Izland és Ciprus, ahol elég gyermek születik a népesség legalább 90%-ának megtartásához. A grafikon alján látható országokban drámai népességfogyás lesz, ha nem történik változás. Jelentős gazdasági visszaesés, a nyugdíjrendszer összeomlása, legrosszabb esetben polgárháborús állapot várható. Hogy egy kicsit jobban elképzelhető legyen, írok néhán
Megjegyzés küldése
További információk

Demográfiai fenntarthatósági kitétel az Alkotmányban

Kép
Magyarország alaptörvénye tartalmaz pénzügyi fenntarthatósági passzusokat: a 36. cikk (4) és (5) bekezdésében, és a 37. cikk (2) és (3) bekezdésében. Ennek mintájára javaslom demográfiai fenntarthatósági passzus létrehozását: Mindaddig, amíg a termékenységi ráta a reprodukciós szint alatt van, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely a családtámogatásra fordított kormányzati kiadások hazai össztermékhez viszonyított arányának növelését tartalmazza. A végrehajtásról szóló törvénybe pedig az alábbi passzust: A központi költségvetésről szóló törvényben a családtámogatásra fordított kormányzati kiadások hazai össztermékhez viszonyított arányát oly módon kell meghatározni, hogy a mutatónak az előző évhez viszonyított növekedése legalább 0,01 százalékpontot érjen el az OECD számítási módszertanát alkalmazva: természetbeni, pénzbeni és adó/járulék-kedvezménybeni támogatások összesen. A fenti javaslat célja, hogy a Magyarországon a rendszerváltás
Megjegyzés küldése
További információk

Az EU-tagság 20 évének mérlege

Kép
Szubjektív válogatás az Eurostat adatbázisából Magyarország (kék), Csehország (zöld), Szlovákia (sárga), Lengyelország (lila) és Románia (barna) adataiból. A grafikonok a relatív változást mutatják, azt hogy ki mennyit fejlődött a többiekhez képest.
Megjegyzés küldése
További információk

Sikeres demográfiai fordulat

A Föld fejlett országaira egyetlen kivétellel (Izrael) jellemző a gyermekszületések csökkenése. A csökkenés évtizedek óta tart, és az egyetlen kivételen kívül minden országban a reprodukciós szint alá süllyedt. Ez azt jelenti, hogy sehol nem születik elég gyermek a népesség számának fenntartásához. Közösségek versenye   Az élet története fajok és közösségek (populációk) folyamatos versengésére épül a Földön. Ez jellemzi az emberi faj történelmét is. A versengés az életben maradásért változó eszközökkel folyik a történelem során. A verseny képzeletbeli rangsorában az egyes közösségek helye folyamatosan változik, nincs egy pillanat sem, amikor két közösség egymáshoz viszonyított életben-maradási esélye ne változna. Vannak  lassabb változással járó időszakok, ezek akár több évtizedig is tarthatnak, és a benne élők számára változatlannak tűnnek, ezt nevezzük béke-időszaknak. Máskor pedig a változás felgyorsul, ezek a háborús-időszakok. Most az adatok azt mutatják, hogy egy béke-időszak vé
Megjegyzés küldése
További információk
Feliratkozás: