Levegőminőség

A fenntarthatóságnak ma a Föld nevű bolygón sehol nem célja az emberi közösség megőrzése. Az egyik oldal szerint a Földet meg kell menteni az emberektől, ezért minél inkább fogynak az emberek, annál nagyobb jóság lesz. A másik tábor szerint az a feladatunk, hogy minél több gyerekünk legyen és vegyük át a bolygó, de minimum a saját vidékünk irányítását. A harmadik út lenne az önmagukat fenntartó emberi közösségek kialakítása, amelyek csak olyan mértékben használják az erőforrásaikat, ahogy azok megújulnak. Ez vonatkozik a természeti és az emberi erőforrásra is. Hogy ezt mérni tudjuk, be kell vezetnünk a népesség fenntarthatóságának mérőszámát, a termékenységi indexet. A termékenységi index értéke akkor 1, ha pont annyi gyermek születik egy közösségben, ahányan meghalnak, ez 2,1 gyermek vállalása minden nőnek. Ha több, vagy kevesebb születik, akkor arányosan csökken. Tehát egy 1,5-ös termékenységi arányszámú - erősen csökkenő létszámú - közösségnek pontosan annyi lesz az indexe, mint egy...

A magyar emberek élnek az egyik legrövidebb ideig az Európai Unióban 76,7 évig. Tegyük fel, hogy 10 év alatt, 2033-ra elérjük Csehország 2023-as szintjét, ahol 79,9 évig élnek az emberek. Hány, és milyen korú ember halálát tudnánk így megakadályozni? Ezen a nagy képen elsőre csak az látszik, hogy mennyire fenntarthatatlan és eltér a korfa az ideálistól , de a sötétkék/sötétpiros korfa 9200011 főt foglal magába, a világoskék/világospiros pedig 9077080 főt. Összesen tehát 122931 ember életét tudnánk megmenteni. Így a 2023-as 9599744 főről nem 522664 fővel, hanem "csak" 399733 fővel csökkenne az ország népessége. Lássuk kinagyítva, hogy hány éves korosztályban vannak a szerencsés életben maradottak: Kékkel a férfiak, pirossal a nők láthatóak. Nyernénk 541 15-év alatti, 30765 15-65 éves és 91625 66 évesnél idősebb embert. Látható, hogy túlnyomórészt nyugdíjasból lenne több, ami a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát tovább rontaná, magyarul több nyugdíjas között osztanának szét ugya...

Egy társadalom akkor fenntartható, ha egy évben ugyanannyi gyermek születik, ahányan meghalnak.  Mivel a férfiak rövidebb ideig élnek, a kék sávok előbb elfogynak. Így alakul ki a jellegzetes gyertyaláng alak. Egy ilyen közösség sosem fogy el, és nem is szaporodik túl. Egyensúlyban van önmagában, nem szorul migránsok befogadására. A gyerekeket van aki felneveli, az öregeket van aki gondozza. A fenti kép egy ilyen álom-Magyarországot ábrázol 10 millió lakossal.

Egy új divatos nézet terjed, miszerint a várható élettartam növekedése megoldás lehet a népességcsökkenés megállítására. Nézzük meg konkrét példákon, hogy mit eredményezett az elmúlt 10 év várható élettartam javulása Magyarországon és vizsgáljuk meg mit nyernénk vele, ha elérnénk Csehország színvonalát. 2013-23 között a magyar férfiak várható élettartama 1,31 évvel nőtt. Ez csak egy szám, nézzük meg, hogy mit eredményez ez a társadalomban. Hogyan változik a korszerkezet? A kevesebb halálozásnak hála 1,4%-kal kevesebb gyermeket kell kihordani, megszülni és felnevelni ugyanakkora létszámú lakosság fenntartásához. Ebben az új társadalomban 1,2%-kal kevesebb kiskorú (15 év alatti gyermek) lesz, 0,07%-kal kevesebb munkaképes korú felnőtt, és 5,06%-kal több nyugdíjast kell eltartani. Álmodjunk egy nagyot és tételezzük fel, hogy utolérjük Csehországot. A kék vonalak (Csehország) mellett meghagytam az előző grafikon magyar adatait is (piros vonalak):   Wow! 5,3%-kal kevesebb gyermeket kell...

A legtöbb fejlett ország támogatja a gyermeket nevelő családokat, de hol becsülik meg legjobban anyagi támogatásokkal őket?  Az alábbi számítás az  OECD Taxing wages (a bérek adóterhei) adatait felhasználva mutatja meg a rendszeres családtámogatások nagyságát egy átlagos keresetű, kétkeresős, két gyermekes család esetében. A táblázat százalék értékei azt mutatják, hogy mekkora anyagi kompenzációt kapnak a családok a gyermekvállalás miatti életszínvonal-csökkenést ellensúlyozandó. Ahol 0% az érték, ott egy fillér családtámogatás sincs, így két gyerek vállalása esetén a szülők 29%-kal szegényebbek lesznek, mint ha nem nevelnének gyermeket. Ezzel szemben Szlovákiában a szülők anyagi többletterheinek több mint a felét kompenzálja a családtámogatás, így a szülők "csak" 14%-kal lesznek szegényebbek, mint az ugyanakkora keresetű gyermektelen pár. Az elmúlt évek adatai itt láthatóak: Családbarát országrangsor 2000-2024

1990 óta nagy ingadozások jellemezték a magyar családtámogatási rendszert. Az alábbiakban megvizsgálom, hogyan hatott ez a különböző nagyságú és anyagi helyzetű kétkeresős családokra. Négy családtípus helyzetét vizsgálom: Minimálbér: mindkét szülő minimálbért keres Szegény: mindkét szülő a mediánbér 60%-át keresi Átlagos: mindkét szülő mediánbért keres Gazdag: mindkét szülő a mediánbér kétszeresét keresi Az alábbi grafikonokon látható, hogy a különböző méretű gyermekes családok életszínvonala hogyan változott az ugyanakkora keresetű, de gyermektelen párokéhoz képest. Ezt a változást az adó- és járulékrendszerben, valamint a rendszeres családtámogatások (családi pótlék, családi adókedvezmény) rendszerében történt módosítások eredményezik. Az egy fogyasztási egységre jutó életszínvonal kiszámításához az Eurostat/OECD egyenértékűségi skálát használtam úgy, hogy minden gyermeket 14 év alattinak számítottam. Az így kapott értékeket vetettem össze a magyar teljes termékenységi arányszámmal,...