Koronavírus második hullám. Hazudnak-e a statisztikák?
Márciusban kezdtem elemezni a járványt, mert a sajtóban megjelenő hírek alapján képtelen voltam valós helyzetképet kialakítani a történésekről. Elkezdtem gyűjteni az adatokat, és készítettem magamnak egy egyszerű táblázatot, amely kiszámolt a napi adatokból egy a valóságot megközelítő képet. Már a kezdetek kezdetén rokonok, ismerősök furcsán néztek rám: Te elhiszed ezeket az adatokat? Természetesen nem tehettem mást, hiszen hogyan tudnám ellenőrizni távoli országok esetszámait vagy halálozási adatait? Kellő idő elteltével azonban kialakult egy szimatom. Úgy szoktam ezt megfogalmazni a feleségemnek, hogy nem érnek össze az adatok.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Alapvetően két adat áll rendelkezésre a járványról: a napi új esetszámok és a napi halálozások. Ideális esetben hasonló korösszetételű társadalmaknál hasonló esetszámokhoz hasonló halálozás kell társuljon. Ebből a szempontból egységesnek tekinthetjük az EU országait. Természetesen vannak különbségek, de a világátlaghoz képest elöregedett társadalmakról beszélünk. Már pár hét elteltével világossá vált, hogy ez nincs így. Bizonyos országokban jelentős, 10% feletti halálozás volt az esetszámokhoz képest, más országokban 1-2%. Logikus volt a következtetés, hogy nagyon eltérő a tesztelés hatékonysága. Megszületett a megoldás, mintának vesszük a legalacsonyabb halálozású országot. A többieket úgy tekintjük, mint akik nem tesztelnek eleget, és a különbséggel felszorozzuk az esetszámaikat, hogy összehasonlíthatóvá váljanak.
Meddig tűnt működőnek ez a módszer?
Itt tegyünk egy kis kitérőt. A legtöbb európai ország rendelkezik - pont a járványok követésére - gyors halálozást-figyelő rendszerrel. A gyors szót tegyük idézőjelbe, mert ez a gyakorlatban akár több hónapos késést jelenthet. A statisztikák éves késéseihez képest azonban ez gyors. Mindezekből következik, hogy április-májusban érkeztek az első adatok a valós többlet-halálozásokról. A laikusok nagy meglepetésére a járványügyi statisztikák jóval alábecsülték a többlet-halálozást a valóságosnál. Miért csak a laikusok lepődtek meg? Mert a járványügyi szakemberek tudják, hogy lehetetlen 100%-ban azonosítani az eseteket és a halálozásokat is. Erre is van megoldás. Megnézzük, hogy átlagban mennyire becsülik alá a halálozást, és felszorozzuk az eredményeket.
Megoldotta-e ez a problémát?
Nem, mert óriási eltérések voltak az egyes országok között. Voltak, akik meglepően pontosan detektáltak, mások jelentősen alulbecsültek és olyan is volt, aki több COVID halottat talált, mint azt később az általános statisztika mutatta.
Ki "hazudott"?
Ez a kérdés érdekel mindenkit, de erre felelősen senki nem tud válaszolni, mert azt ugyan tudjuk, hogy rosszul diagnosztizálták a halálokot, de nem tudjuk bizonyítani, hogy emögött tudatos "szépítési" szándék volt-e. Olyan országok szerepelnek a legnagyobbat tévedők listáján, akiket általában megbízhatónak és fejlettnek tartunk. Lássuk a listát a legrosszabbakkal kezdve, zárójelben a diagnosztizálási arány, amely ideális esetben 100%: Dél-Korea (13%), Görögország (18%), Lengyelország (41%), Portugália (42%), Finnország (43%), Ausztria (50%), Spanyolország (56%), Nagy Britannia (60%), Hollandia (61%), USA (66%), Olaszország (69%). Ezekben az országokban jelentősen alászámolták az áldozatokat. Vannak a pontosan számolók: Németország (89%), Svédország (91%), Franciaország (99%). A másik véglet Belgium (108%), ahol többet sikerült számolni a később igazoltnál.
Ez volt az első hullám május 31-ig, azóta mindenki belejött és már nincsenek eltérések, ugye?
Hát de, még milyenek! Lássuk Ausztriát, Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot és Szlovéniát. Először a diagnosztizált COVID halálesetek számát egy millió főre vetítve a második hullámban:
Eszerint Szlovéniában a legsúlyosabb a járványhelyzet. Most jöjjenek az általános halálozási számok:
Eszerint is Szlovéniában a legsúlyosabb a helyzet.
Lássuk egyenként:
Ausztria COVID halálozás napi nyers szám:
Ausztria általános halálozás:
Augusztus 31-től december 27-ig 33181-en haltak meg az átlagos 25998-hoz képest, ez 7183 fő, 27,6% többlet halálozás. Ugyanezen idő alatt 5148 COVID halottat diagnosztizáltak, ez 71,7%-os felderítési arány.
Csehország COVID halálozás napi nyers szám:
Csehország általános halálozás:
Augusztus 31-től december 6-ig 41905-en haltak meg az átlagos 28765-höz képest, ez 13140 fő, 45,7% többlet halálozás. Ugyanezen idő alatt 8478 COVID halottat diagnosztizáltak, ez 64,5%-os felderítési arány.
Lengyelország COVID halálozás napi nyers szám:
Lengyelország általános halálozás:
Augusztus 31-től december 27-ig 194914-en haltak meg az átlagos 129006-hoz képest, ez 65908 fő, 51,1% többlet halálozás. Ugyanezen idő alatt 25079 COVID halottat diagnosztizáltak, ez 38%-os felderítési arány.
Magyarország COVID halálozás napi nyers szám:
Magyarország általános halálozás:
Augusztus 31-től december 20-ig 39139-en haltak meg az átlagos 38743-hoz képest, ez 10396 fő, 26,8% többlet halálozás. Ugyanezen idő alatt 7484 COVID halottat diagnosztizáltak, ez 72%-os felderítési arány.
Szlovénia COVID halálozás napi nyers szám:
Szlovénia általános halálozás:
Augusztus 31-től december 20-ig 9036-an haltak meg az átlagos 6011-hez képest, ez 3025 fő, 50,3% többlet halálozás. Ugyanezen idő alatt 2220 COVID halottat diagnosztizáltak, ez 73,4%-os felderítési arány.
Akkor mindenki "hazudik"?
Lengyelország - a valós esetek 38%-át sikerül csak azonosítani - adatai valóban zavarba ejtőek. Szlovénia (73,4%), Magyarország (72%), Ausztria (71,7%), Csehország (64,5%) lazább haláloki besorolást alkalmaz, minden "COVID-dal" elhunytat COVID-halottnak tekint, és ezt az eljárást alátámasztják az adatok. Viszont a járvány súlyosbodásával a kapacitások nem tudnak lépést tartani, ezért romlik a felderítési arány. A "hazugság" azonban továbbra sem bizonyítható, hiszen ugyanazon ország járványügyi és általános statisztikáját hasonlítjuk össze. Gondoljunk bele, ha egy ország el akarná titkolni az adatokat, akkor figyelne arra, hogy mindkét statisztika nagyjából azonos képet mutasson, vagy nem közölne általános halálozási statisztikát 2020-ban. Tehát amelyik ország közöl járványügyi és általános halálozási adatokat is, az igyekszik követni az eseményeket, csak kinek jobban sikerül, kinek rosszabbul.
Miért higgyek ennek a blognak?
Én csak azt tudom garantálni, hogy szándékosan nem változtatok meg adatokat, és az eddig leírt összehasonlító elemzések eredményeit igyekszem beépíteni a saját statisztikámba. Mindenkit bíztatok más statisztikák olvasására is, és szívesen fogadok jobbító kritikát.
Adatok forrása:
https://ourworldindata.org/coronavirus
https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_wnh004f.html
Mit tehetek én?
Vírusradar alkalmazás: https://virusradar.hu/ Ha a lakosság 60%-a használná, kordában tartható lenne a járvány minden egyéb intézkedés nélkül. https://www.research.ox.ac.uk/Article/2020-04-16-digital-contact-tracing-can-slow-or-even-stop-coronavirus-transmission-and-ease-us-out-of-lockdown
Szabályos (orrot-szájat fedő) maszkhasználat zárt térben! Ha a lakosság 80% megtenné, megszűnne a járvány egyéb intézkedés nélkül. https://arxiv.org/pdf/2004.13553.pdf
Távolságtartás!
Kézmosás!
Oltás!
Naprakész helyzetjelentés a járványról:
https://gydeak.github.io/covid19/
Megjegyzések
Megjegyzés küldése