Tények és tévhitek a beltéri levegőminőségről 2. Páratartalom

Ezen a blogon a beltéri levegőminőség paramétereit vizsgáljuk az Awair levegőminőség-ellenőrző készülék segítségével. (Megvásárolható: https://amzn.to/2qHoi93) A második bejegyzés a beltéri páratartalommal foglalkozik.

A páratartalommal kapcsolatban két probléma lehet: túl magas vagy túl alacsony. Magas páratartalomnál megjelenhet a penész, alacsony páratartalomnál bőrszárazság vagy légúti irritáció léphet fel (köhögés).

Az ideális páratartalom 40-50% között van. Sok helyen lehet olvasni a 40-60%-ot, ami rendben is van, ha nincs hideg falfelületünk (penészesedés veszély!), illetve ha minden helyiségben ennyi és nem több. Egy példa, ha a lakásban 22 fok a hőmérséklet és 60% a páratartalom, akkor egy 19,5 fokos hideg sarokban már 70% lesz a páratartalom, ennél alacsonyabb hőmérsékletnél pedig megjelenik a penész a sarokban a falon. A felső légúti megbetegedéseket okozó vírusoknak éppen az a tartomány a legkedvezőtlenebb, ami nekünk a legjobb (40-60%), ezért is érdemes odafigyelni a páratartalomra.        A páratartalom alapvetően másképp viselkedik szigetelt és nem szigetelt lakás esetén. Nem szigetelt épületben nyáron csapadékos időben a legmagasabb a páratartalom, télen nagyon alacsony. Nem ritka a 30% alatti érték sem. Íme egy hideg téli nap (3 fok, 65% páratartalom) páratartalom grafikonja a mi jól szellőző lakásunkban. Dél körül az ebédfőzés javított időlegesen a helyzeten.

A párátlanítás a nyári párás időszakban párátlanító készülékkel oldható meg, az év többi részében pedig szellőztetéssel. Felhívom a figyelmet, hogy a napi kétszeri ablaknyitás - ugyan sokat javít - de nem meríti ki a szellőztetés fogalmát, a szellőztetés folyamatos légcsere. A párátlanító hangos, sokat fogyaszt, de nem rontja a levegőt. A logika pofon egyszerű: amíg kint alacsonyabb a szoba hőmérsékletére számított páratartalom, addig szellőztetünk, amikor magasabb, akkor párátlanítunk. Lássunk egy példát. Tegyük fel, hogy a lakásban 25 fok és 60% páratartalom van. Kint tombol a kánikula 35 fok. Amint a kinti páratartalom nagyobb, mint 33,8%, ami elég könnyen előfordulhat, máris a párátlanítót kell bekapcsolni ablaknyitás helyett. Lelkes matekosoknak íme a link a számolgatáshoz: http://www.bausoft.hu/php/hx/hxCalc.php. A többieknek az Awair mutatja a páratartalmat: ha szellőztetéskor növekszik, akkor be kell kapcsolni a párátlanítót, és rövid ideig intenzíven (összes ablakot kinyitva) kell szellőztetni. Aki eddig figyelmesen elolvasta a bejegyzést, annak feltűnhetett, hogy egymásnak ellentmondó szabályok határozzák meg a szellőztetés kívánatos mennyiségét a különböző időjárási helyzetekben. Ez sajnos így van, ezért nagyon praktikus egy légminőség-ellenőrző készülék. Csak ránézünk Awair készülékünk kijelzőjére és mindenféle háttértudás és számítgatás nélkül tudni fogjuk, mi a teendő, miután pár hét kísérletezés után kiismertük a lakásunk szellőzéstechnikai jellegzetességeit.

A párásítás már nehezebb dió. Ha párásító készülék vásárlása mellett döntünk, gondosan be kell tartani a gyártó tisztításra vonatkozó előírásait! Ha a gép párásítófelülete, víztartálya vagy egyéb alkotórésze elszennyeződik (márpedig elszennyeződik!), akkor a megtelepedett penész- és baktériumtenyészetek a gép működésekor a levegőbe jutnak. Ráadásul még az Awair sem jelzi a veszélyt, hiszen az csak élettelen dolgokat mér. (Én nem vettem párásítót, hanem ha nagyon száraz a levegő, akkor minden napra időzítünk egy mosást-teregetést, vagy vizes törülközőket terítünk a hálószobába. A mi családunk érzékeny az alacsony páratartalomra: a bőrünk 40% alatt kiszárad.) A másik probléma a mennyiség. Egy jól szellőző lakásban literszámra kell párologtatni, hogy eredménye legyen. Példa: 95 m2-es 22 fokos lakásban 30%-ról 40%-ra szeretnénk növelni a páratartalmat. Ehhez 6,5 dl vizet kell elpárologtatni. Ez nem tűnik soknak, csakhogy a beltéri levegőt minimum 3-szor teljesen ki kell cserélni, hogy a többi paraméter jó maradjon (CO2, VOC). Kint hideg idő van 0 fok 80% páratartalom. Ez 22 fokon 18,5% páratartalomnak felel meg. Ezzel cseréljük le óránként 3-szor a 30%-os páratartalmú 22 fokos benti levegőnket. Akkor most hányszor 6,5 dl vizet is kell párologtatni? Ennek pontos kiszámítása meghaladja a tudásomat, mi emberek is állandóan párologtatunk, butaságot pedig nem írok le, a lényeg, hogy sokat. Nem csoda, hogy a nagy irodaházakban sem szeretnek párásítani, egy párásítással kombinált szellőzési rendszernek  ötszörös a karbantartási igénye. Ha mégis párásító vásárlása mellett döntünk javaslom a nedvesítőbetétes hidegpárásítókat, mert nem lehet velük túlnedvesíteni. Jól szigetelt lakásban az alacsony páratartalom szinte sosem probléma, a magas annál inkább. Itt a megoldást fűtési idényben a megfelelő légcsere jelenti, párás nyári napokon pedig a párátlanító használata. Mi ezt a típust használjuk, és meg vagyunk vele elégedve: https://paratlanito.arukereso.hu/midea/mddg-20den3-p169311460/

Köszönöm a figyelmet, éljünk tisztább levegőn!