Levegőminőség

Ezen a blogon a beltéri levegőminőség paramétereit vizsgáljuk az Awair levegőminőség-ellenőrző készülék segítségével. (Megvásárolható: https://amzn.to/2qHoi93 ). Ez a bejegyzés a beltéri és a kültéri szálló por kapcsolatával foglalkozik mélyebben. Általánosan elfogadott tanács szmogriadó esetén, hogy lehetőleg keveset tartózkodjunk a szabad levegőn. Vizsgáljuk meg, van-e alapja. Kiválasztottam egy napot, amikor nem tartózkodtunk a lakásunkban. Az alábbiakban látható a lakásban mért PM2.5 szálló por mennyisége: Lássuk a hozzánk legközelebb lévő hivatalos mérőállomás aznapi adatait: Első ránézésre látszik, hogy nagyon hasonló. A kültéri mérőállomáson (második kép) reggel 7 órakor kezdett tisztulni a levegő, és két óra múlva 9-kor elérte a napi minimumot, amelyet tartott a nap végéig. A lakásban elhelyezett Awair (első kép) reggel 8-tól mért csökkenést és 11 órára elérte a napi minimumot, amelyet tartott a nap végéig. Mindössze 2 órával a kültéri levegő változását követve...

Ezen a blogon a beltéri levegőminőség paramétereit vizsgáljuk az Awair levegőminőség-ellenőrző készülék segítségével. (Megvásárolható: https://amzn.to/2qHoi93 ) Ez a bejegyzés a budapesti szmogriadó óvodásokra vonatkozó intézkedési javaslataival foglalkozik. Mint azt blogom olvasói már tudják, második gyermekem krónikus légúti betegsége miatt kezdtem foglalkozni a beltéri levegőminőséggel. Ő most 5 éves középső csoportos óvodás. Múlt hét óta nem viszik ki játszani csoportjukat az udvarra, mert Budapesten a szmogriadó tájékoztatási fokozata van érvényben. Nézzünk a mélyére e helyzetnek az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatai segítségével ( levegominoseg.hu ) A legfinomabb szálló por koncentrációja január 10-től. Az időszak nagy részében 40 µg/m3 alatti értékeket látunk. Tekintsünk el a magyar szabályozástól, amely fényévekre van a nemzetközi gyakorlattól, és használjuk az amerikai levegőminőség osztályozási kategóriákat. A fent látható időszak nagy részé...

Ezen a blogon a beltéri levegőminőség paramétereit vizsgáljuk. A hatodik bejegyzés a beltéri radon szintjével foglalkozik, ami az AirThings készülékével   mérhető. (Megvásárolható:  https://amzn.to/35hestv vagy bérelhető tőlem: gydeak@gmail.com) Ez az egyik legismeretlenebb beltéri szennyezőanyag a levegőben. Radioaktív nemesgáz, az urán bomlásterméke, hatását hosszú távon fejti ki. A magyar földszintes családi házakban éves átlaga 130 Bq/m3. Az egészségügyi világszervezet éves átlag határérték ajánlása 100 Bq/m3. Mivel a radon 7 és félszer nehezebb a levegőnél általában pincékben, szuterénekben, földszinten gyűlik össze. Ott viszont könnyen eléri a 300-400 Bq/m3-es éves átlagot. Ez már akkora mennyiség, hogy 30-40 év alatt jelentősen hozzájárulhat egy tüdőrák kialakulásához. Jellemzően a téli időszakban magasabb, nyáron pedig alacsonyabb a szintje. Mivel érdekelt a mi földszinti lakásunk radonszintje megrendeltem az AirThings készüléket. Néztem is nagyot, mikor pár na...

Ezen a blogon a beltéri levegőminőség paramétereit vizsgáljuk az Awair levegőminőség-ellenőrző készülék segítségével. (Megvásárolható: https://amzn.to/2qHoi93 ) A harmadik bejegyzés a beltéri szén-dioxid-szinttel foglalkozik. Igazából nem sok dolgunk van vele, de nagyon jól mérhető, és szintjéből következtethetünk a levegő elhasználtságára. A szabad levegő egymillió részecskéjéből 410 darab CO2, mértékegysége ppm = parts per million . Az állatoknak és az embereknek ez teljesen mindegy, a növényeknek - így a földi élet számára - létfontosságú tápanyag, a globális felmelegedéshez meg vagy van köze, vagy nincs (erről vitatkoznak a tudósok.) Ha egy szobában 410 ppm CO2 van, akkor ott nem tartózkodik senki, vagy tárva nyitva vannak az ablakok. Ha a család otthon van, ez a szint elkezd emelkedni, mert mi emberek a levegő oxigénjéből szén-dioxidot csinálunk. Még egy lapáttal rátehetünk, ha gáztűzhelyen kezdünk főzni, mert a gáz elégetésekor is főleg szén-dioxid keletke...

Ezen a blogon a beltéri levegőminőség paramétereit vizsgáljuk az Awair levegőminőség-ellenőrző készülék segítségével. (Megvásárolható: https://amzn.to/2qHoi93 ) A második bejegyzés a beltéri páratartalommal foglalkozik. A páratartalommal kapcsolatban két probléma lehet: túl magas vagy túl alacsony. Magas páratartalomnál megjelenhet a penész, alacsony páratartalomnál bőrszárazság vagy légúti irritáció léphet fel (köhögés). Az ideális páratartalom 40-50% között van. Sok helyen lehet olvasni a 40-60%-ot, ami rendben is van, ha nincs hideg falfelületünk (penészesedés veszély!), illetve ha minden helyiségben ennyi és nem több. Egy példa, ha a lakásban 22 fok a hőmérséklet és 60% a páratartalom, akkor egy 19,5 fokos hideg sarokban már 70% lesz a páratartalom, ennél alacsonyabb hőmérsékletnél pedig megjelenik a penész a sarokban a falon. A felső légúti megbetegedéseket okozó vírusoknak éppen az a tartomány a legkedvezőtlenebb, ami nekünk a legjobb (40-60%), ezért is érdemes odafigy...

Ezen a blogon a beltéri levegőminőség paramétereit vizsgáljuk az Awair levegőminőség-ellenőrző készülék segítségével. (Megvásárolható: https://amzn.to/2qHoi93 ) A negyedik bejegyzés az illékony szerves vegyületek (VOC) szintjével foglalkozik. Az illékony szerves vegyületek (Volatile Organic Compound) egy gyűjtőfogalom: minden légnemű vegyületet tartalmaz, ami a levegőben van és nem kéne ott lennie. A szenzor a legjellemzőbb ilyen szennyezőanyagokat érzékeli. Szintje nagy általánosságban együtt mozog a szén-dioxid szinttel, de van néhány fontos kivétel. A VOC-érték akkor is magas lehet, ha senki nem tartózkodik otthon jelezve, hogy a burkoló/építőanyagokból, bútorokból, festékekből párolognak ki a mérgező adalékanyagok. Egyetlen hatásos ellenszer a szellőztetés. Na nem az ablaknyitásra gondolok, mert az percekben mérhető hatást ér csak, hanem az állandó légcserére . Először nézzük meg egy jól szellőző lakás napi VOC grafikonját: Szokásunkhoz híven az Awair tel...

Ezen a blogon a beltéri levegőminőség paramétereit vizsgáljuk az Awair levegőminőség-ellenőrző készülék segítségével. Megvásárolható: https://amzn.to/2qHoi93 . E bejegyzés a beltéri hőmérséklettel foglalkozik. Alapesetben elmondható, hogy a hőmérsékletet mindenkinek ízlése szerint érdemes beállítani. Ha egy kicsit mégis a mélyére megyünk a témának, pár megfontolandó szempont azért felmerül. A készülék 22-25 fok között tekinti ideálisnak a hőmérsékletet. Ez a gyakorlatra lefordítva azt jelenti, hogy télen nem érdemes 22 fok fölé menni a fűtéssel, nyáron pedig 25 fok alá a hűtéssel. A jó alvás érdekében éjszaka 20 fok alatti hőmérsékletet javasolnak a szakértők, egészen pontosan 16-19 fok közötti hőmérsékletet, ezt azonban egy jól szigetelt épületben nehéz előállítani: egyszerűen nem hűl le ennyire éjszaka a levegő. Nyáron pedig nincs az a légkondicionáló, ami elfogadható fogyasztás mellet ilyen hideget csinál. Inkább jegyezzük meg a sarokértékeket amik között érdemes aludni: 12...

Ezen a blogon a beltéri levegőminőség paramétereit vizsgáljuk az Awair levegőminőség-ellenőrző készülék segítségével. (Megvásárolható: https://amzn.to/2qHoi93 ) Az ötödik bejegyzés a szálló por szintjével foglalkozik. Végére maradt a PM2.5, 2,5 mikrométernél kisebb, lebegő, szilárd vagy folyékony szennyező anyagok. Ez az egyetlen szennyező anyag, amely jellemzően a hidegebb hónapokban több lehet a kinti levegőben, mint bent. Egy kicsit nagy a felhajtás körülötte, de a Bethesda kórház dolgozói szerint érezhetően megnő a felvett gyermekek száma, ha magas a szálló por. Nézzük a számokat! A WHO (Egészségügyi Világszervezet) ajánlása szerint az éves átlagnak nem szabadna 10 µg/m3 fölé menni. Az amerikai levegőminőség-osztályozási rendszer szerint 12 µg/m3 alatt egészséges a levegő (zöld), 35 µg/m3-ig elfogadható, de néhány különösen érzékeny embernél jelentkezhetnek tünetek (citromsárga). 55 µg/m3-ig a rizikócsoportba tartozó emberek számára egészségtelen (narancssárga), efölöt...

Második gyermekem visszatérő légúti megbetegedései miatt kezdtem utánajárni a témának, teljesen más területen dolgozom, nem állok kapcsolatban egyetlen céggel sem a szellőztető és légtisztító termékeket fejlesztő vagy forgalmazó iparágból. Miért érdekes a beltéri levegőminőség? Gyakran olvasni, hogy mennyire rossz nagyvárosaink levegője, de kevés szó esik a lakótereink levegőjéről. Bármilyen hihetetlen: a beltéri levegő általában rosszabb, mint a külső. Na de mit takar ez az "általában"? Miután rengeteget olvastam CO2, VOC, PM2.5 szintről kíváncsi lettem, hogy áll a helyzet a mi otthonunkban. Az ember sajnos nem rendelkezik megfelelő érzékszervekkel ezen láthatatlan szennyezőanyagok felismerésére, vagy inkább azt mondanám, nem egyformán rendelkezünk. Tapasztalatom szerint vannak érzékenyebb orrú embertársaink, akik érzik a levegő elhasználódását és ablakot nyitnak, de ők vannak kevesebben, a többség "boldogan" él koszos levegőben. Én is ez utóbbi többséghez tartozt...