Koronavírus újratöltve! Második hullám.

Európában és hazánkban is elkezdődött a COVID-19 járvány második hulláma. Mostanra élesednek a különbségek az emberek között a helyzethez való viszonyulásban. Akik félnek, jobban félnek, akik tagadnak, jobban tagadnak. Ebben a bejegyzésben kísérletet teszek a két tábor kibékítésére, öveket becsatolni!

Van-e járvány?

Akkor beszélhetünk járványról, ha a halálozások száma több, mint 4%-kal megemelkedik. Magyarországon naponta kb. 350 ember hal meg, ez a természetes halandóság. Járványról tehát akkor beszélhetünk, ha átlagban minimum 14 ember hal meg naponta koronavírusban, legalább egy hétig. Ez az első hullámban egyetlen egyszer fordult elő: április 17-23-ig. Mivel azonban ez egy péntektől csütörtökig terjedő 7 napos időszak, a járványügyi adatokat viszont naptári hétben nézik, így nem volt járvány eddig.

Lesz-e járvány?

Valószínűleg igen. A mostani napi esetszámok alapján valószínűleg szeptember végén, október elején átlépjük a 14-es egy hétre számított napi halálozási átlagot.

Mekkora volt a legnagyobb járvány eddig Európában?

Az angol és spanyol járvány volt a legnagyobb, 40%-os halálozási többlettel. Ez hazánkra lefordítva napi 140 COVID halott legalább egy hétig.

Lehet-e nálunk is ekkora járvány?

Jelenleg nem tudunk olyan tényezőről amely ezt kizárná. Sokan bíznak a BCG oltásban, mások viszont nem látják bizonyítottnak a védő hatást.

Tud ekkora járványt okozni az influenza?

Az elmúlt 50 évben nem volt ehhez hasonló influenza járvány. Előtte viszont volt több is. Időben visszafelé haladva: 1968/69 Hong-kongi influenza kb. 1 millió halott a 3,6 milliárdból, az emberiség 0,034%-a; 1957/58 ázsiai influenza kb. 2 millió halott a 2,9 milliárdból, az emberiség 0,07%-a; 1918 spanyol nátha influenza kb. 20-50 millió az 1,9 milliárdból, az emberiség 1-2,5%-a.

Hol tart most a COVID-19 járvány ezekhez képest?

Hivatalosan 1 milliónál, de az egyes országok halálozási statisztikái rámutatnak, hogy alábecsüljük a valós áldozatok számát. Olaszországban például április 30-ig 27938 COVID halottat tartottak nyilván, az Olasz Statisztikai Hivatal viszont 46909 fős többlethalálozást regisztrált ugyenezen időszakban. Ezért nyugodtan megnövelhetjük 25%-kal - valószínűleg többel is, mert ennyivel a fejlett nyugat-európai országok (Olaszo., Spanyolo., Anglia) számolták kevesebbnek a COVID halottak számát a későbbi valós statisztikai adatnál. Tehát 1,25 millió halott a 7,8 milliárdból, az emberiség 0,016%-a.

Akkor ez most komoly dolog, vagy fejezzük be a hisztériát?

Na itt kezdenek egymás torkának esni az emberek, mintha olyan egyszerű lenne a válasz. De nem egyszerű. A legfőbb különbség, hogy nagyon komoly védekező intézkedések árán tudtuk ilyen alacsonyan tartani a halálos áldozatok számát. A mostanihoz hasonló védekezés nem történt a régi járványok idején. Hogy reálisan össze tudjuk hasonlítani a múltbeli járványokat a mostanival, keresnünk kellene egy országot, amely hasonló fejlettségű, mint ezelőtt 50-100 évvel, és hasonlóan is védekezik, mint akkor tették. Ilyen nem létezik, tehát csak matematikai modellezéssel tudunk reálisan összehasonlítani. Hazánkban csináltunk egy széles körű felmérést (H-Uncover), amely azt állapította meg, hogy a betegséget elkapó 1000 ember közül kb. 5 hal meg (0,5%). A jelentős járványt elszenvedő nyugat-európai országokban ez a szám 1000-ből 10 (1%). Mivel jelenlegi tudásunk alapján 60%-os átfertőzöttségnél kialakul a nyájimmunitás és a járvány magától elhal, kb. 0,3%-os egész népességre vonatkozó halálozás jön ki a számítások végén. Ez jóval komolyabb, mint az elmúlt 100 évben bármi, de a spanyol náthánál jelentősen gyengébb. Pont azon a határon van, amin jól lehet vitatkozni!

Hol van az igazság?

Nem tudom, és senki sem tudja, ezért ne ítéljünk el senkit azért, mert fél, vagy mert felelőtlennek tűnik.

Miért ne engedjük felfutni a járványt?

Mert 20-25 millió halott sokaknak nem vállalható az emberiségből, másképp fogalmazva 30 ezer halott Magyarországról. Ebbe a számba már szinte mindenkinek beleesne ismerőse, rokona, akit szeret. A Nyugat-európai országok példája mutatja, hogyha kontrollálatlanul hagyjuk a járványt, akkor az egészségügyi rendszer túlterheltsége miatt a 0,3%-os halálozási arány akár a duplájára is növekedhet. Viszonylag egyszerű, nem túl drága, nem túl kényelmetlen intézkedésekkel kordában tartható a járvány, amíg nem készül hatékony oltás ellene. Mint látni fogjuk, a gazdasági teljesítmény nem lesz jobb, ha elengedjük a járványt, sőt!

Volt-e értelme leállni tavasszal?

Hát utólag könnyű okosnak lenni, de valószínűleg ennyire nem. Mentségünkre legyen mondva, hogy előbb-utóbb minden európai ország kénytelen volt leállni, de még sokan meg is haltak, mi legalább pont jókor álltunk le. Habár a gazdaságot padlóra küldtük, legalább életeket mentettünk.

Le fogunk-e állni újra?

Ha nagyon elszabadul a járvány, akkor kénytelenek leszünk, de biztos nem hónapokra.

Van-e harmadik út?

IGEN! Számos ország példája bizonyítja, hogy lehetséges életeket védeni kisebb gazdasági károkkal. 

Mit mutat ez a grafikon? Azt mutatja, melyik ország mekkora gazdasági visszaesést szenvedett el a járvány első hullámában (kék oszlop). Balra a legnagyobb, jobbra a legkisebb a visszaesés. A piros oszlopok pedig a járvány nagyságát mutatják. Mint láthatjuk van a nagy járvány-nagy visszaesés típus (Spanyolo., Nagy-Britannia). Kis járvány-komoly visszaesés (Magyaro., Ausztria). Nagy járvány-középsúlyos visszaesés (USA, Svédo.). Kis járvány-kis visszaesés (Litvánia, Dél-Korea, Kína). Viszont nem létezik nagy járvány-kis visszaesés. Tehát nem igaz az, hogy el kell engedni a járványt, hogy a gazdaság működjön. Másként fogalmazva teljesen fölöslegesen áldozott be 5000 emberéletet Svédország, 150000 emberéletet az USA, hisz más országok megúszták pár száz áldozattal és még gazdaságilag is jobban jártak. Ennek az ellentéte szintúgy igaz. Magyarország és Ausztria fölöslegesen szenvedett el jelentős gazdasági visszaesést, hiszen más országok jóval kisebb visszaesés árán is meg tudták védeni polgáraikat. Tehát a harmadik út az ügyes egyensúly fenntartása a járvány lefékezése és a gazdaság teljesítményének megőrzése érdekében.

Mit tehetek én?

Sokat!

Javaslom például letöltésre és használatra a Vírusradar alkalmazást: https://virusradar.hu/ Ha a lakosság 60%-a használná, kordában tartható lenne a járvány minden egyéb intézkedés nélkül. https://www.research.ox.ac.uk/Article/2020-04-16-digital-contact-tracing-can-slow-or-even-stop-coronavirus-transmission-and-ease-us-out-of-lockdown

Egyszerű de nagyszerű a maszkhasználat zárt térben! Ha a lakosság 80% megtenné, megszűnne a járvány egyéb intézkedés nélkül. https://arxiv.org/pdf/2004.13553.pdf 

Távolságtartás, kézmosás!

 

Naprakész helyzetjelentés a járványról:

https://gydeak.github.io/covid19/

 

Források: 

https://www.theguardian.com/world/2012/mar/28/history-major-flu-pandemics 

https://ourworldindata.org/covid-health-economy

https://www.worldometers.info/coronavirus/#countries