Koronavírus 4. hullám

Vajon mire számíthatunk a 4. hullámban? Sajnos sok jóra nem. Két időben előttünk járó, hasonló mértékben átoltott ország példáján mutatom a várható jövőt:

Izrael:

Izraelben a 2. hullám 2020. augusztus elején indult, november elejéig tartott és 2321 emberéletet követelt. A 3. hullám december végén kezdődött, 2021. február végéig tartott és 1358 emberéletet követelt. A 4. hullám 2021 július közepén kezdődött 65%-os átoltottsággal és szeptember végéig (eddig vannak adatok) 1624 emberéletet követelt.

 

Litvánia:

Litvániában az első jelentős hullám 2020. novemberben kezdődött, 2021. január végéig tartott és 5398 emberéletet követelt. A 2. hullám nagyon kicsi volt 2021 tavaszán 622 áldozattal. A 3. hullám 2021. augusztus közepén indult 58%-os átoltottsággal és az első 7 hét alatt (eddig vannak adatok) 2542 emberéletet követelt. A 2020/21 téli első hullám első 7 hetének adata: 2431 áldozat.

E két ország példája alapján egyre valószínűbb, hogy a második és harmadik hullámhoz hasonló negyedik hullámot várhatunk Magyarországon is 10000 körüli halálos áldozattal, mivel a szeptemberben indult negyedik hullám kezdetekor 60%-os volt az átoltottság. Nagyon valószínű, hogy ezt is csak további járványügyi szigorításokkal érhetjük el, ahogy Izraelben történt. Litvánia még kitart a laza szabályok mellett, kíváncsian várom, meddig bírják?

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A gyermekvállalási döntés anyagi szabadságát megteremtő családtámogatási rendszer

Kép
Az alábbiakban bemutatok egy olyan családtámogatási rendszert, amelyben a gyermekvállalás nem jár együtt az életszínvonal csökkenésével.  Az mindenki számára világos, hogy ha egy párnak saját magán kívül még egy vagy több gyermeket is el kell tartania ugyanabból a két fizetésből, akkor személyenként kevesebb jut mindenkinek. Ezt az életszínvonal-csökkenést szemlélteti a következő ábra: Jól látható az életszínvonal esése a gyermekek számának növekedésével. Azt gondolnánk, hogy Magyarországon a sok családtámogatás bőven kompenzálja ezt a csökkenést, a valóságban azonban így néz ki egy átlagos (medián) keresetű pár esetén a helyzet: A családi adó- és járulékkedvezmény és a családi pótlék az első gyermek megszületésekor alig segít valamit (3 százalékpontot javít). A második gyermeknél már jobb a helyzet: 7 százalékpont a javulás. A harmadik és negyedik gyermeknél beszélhetünk tényleges segítségről, de itt is nagyon messze vagyunk a 100%-tól, csupán nem csökken tovább jelentősen a csalá...
További információk

Sorsok a termékenységi mintázatok mögött

Kép
Magyarországon régóta nem született olyan női kohorsz (egy évben születtek közös neve), akik elég gyermeket szültek volna a társadalom egyszerű reprodukciójához. Az alábbi tanulmányban kísérletet teszek az általános trendek mögötti egyéni életutak feltárására a KSH-tól, valamint az Eurostat-tól származó adatok segítségével. Az adatok 1970-től állnak rendelkezésre, tehát a legidősebb érintett női korosztály az 1919-ben születettek, a legfiatalabb pedig a 2007-ben születettek. A teljes termékenységi életútja mindössze 17 évfolyamnak áll rendelkezésre, az 1955-1971 között születetteknek. Kezdjük is el utazásunkat a múltba! Első képünk megmutatja, melyik évben hány éves nőknek mennyi gyermeke született. Az oszlopok az egyes évek 1970-től 2023-ig, a sorok a szülő nők életkora. Minél zöldebb a kép, annál több gyermek született az adott évben az adott életkorú nőknél. Jól látható, hogy a rendszerváltásig jellemzően a húszas éveik elején járó nőknek született a legtöbb gyermeke. Ez a mint...
További információk

Családtámogatási licit - elkezdődött a kampány

Kép
Először a TISZA, majd röviddel utána a FIDESZ is előjött családtámogatási politikája választási ígéreteivel. A TISZA duplájára emelné a családi pótlékot, a FIDESZ duplájára emelné az adó- és járulékkedvezményt, és SZJA mentességet ígér a két és három gyermekes anyáknak 2026-ra. Lássuk hogyan hatna ez egy átlagos (medián keresetű) családra: Ugyanez egy szegény család esetén: Egy súlyosan hátrányos helyzetű család esetében: És végezetül egy gazdag - de a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően még éppen középosztálybeli - család esetén:   Amint az látszik, a TISZA gyakorlatilag csupán a jelenleg is működő rendszer értékkövetését valósítaná meg, kiszolgálva a szavazói politikai igényét, akik a családi pótlék szóra éreznek melegséget a szívük táján. Tényleges nyereséget csak a súlyosan hátrányos helyzetű nagycsaládok könyvelhetnének el. A teljes társadalmi középosztály számára semmi előre...
További információk