Magyarország története a rendszerváltás óta számokban

Az alábbiakban kigyűjtöttem az összes bejegyzést a témában:

Államadósság 

Államháztartási hiány 

Egészségügy 

Foglalkoztatás 

GDP 

GDP/fő 

Gyermekszületések 1960-tól 

Kamatkiadások

Kormányzati teljesítmény index 

Korrupció 

Korrupció és gazdasági növekedés

Környezetvédelem

Megérte-e a rendszerváltás? 

Népszaporulat 

Nyugdíjak

Oktatás

Öngyilkosságok 

Sajtószabadság 

Védelmi kiadások 

Várható élettartam 

 

Így készült 

 

 


 


 


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Feliratkozás:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Az európai kihalási verseny állása 2022

Kép
Európában  már több évtizede folyamatosan csökken a gyermekszületések száma, de vajon hogyan érinti ez az egyes országokat? Másképp fogalmazva, mi lenne tömeges bevándorlás nélkül? A fenti grafikon alapja egy egyszerű számítás. A 2022-ben született gyermekek számát felszorozzuk az adott országban várható élettartammal, és a kapott számot összevetjük a 2022-es népességi adatokkal. Magyarország átlagos (a 2020-as adatok itt , a 2021-es itt ). Egyetlen európai ország sem képes a jelenlegi trendek szerint fenntartani népességét bevándorlás nélkül. Az elitcsapatban található Izland és Ciprus, ahol elég gyermek születik a népesség legalább 90%-ának megtartásához. A grafikon alján látható országokban drámai népességfogyás lesz, ha nem történik változás. Jelentős gazdasági visszaesés, a nyugdíjrendszer összeomlása, legrosszabb esetben polgárháborús állapot várható. Hogy egy kicsit jobban elképzelhető legyen, írok néhány konkrét példát: Európai Unió: a jelenlegi 447 milliós népesség
További információk

Fenntartható állami nyugdíjrendszer

A nyugdíjrendszer akkor lesz saját erőforrásokból fenntartható, ha a fenntarthatóságához szükséges magatartásminták kialakítására ösztönöz. A nyugdíj nagysága a GDP-től és a nyugdíjra jogosultak számától függ. A GDP nagyságát döntő módon befolyásolja a dolgozók száma és hatékonysága, minél többen dolgoznak, minél hatékonyabban, annál több értéket állítanak elő, amelyből nyugdíjat lehet fizetni. A távoli jövőben ez az összefüggés gyengülhet a robotizáció előretörésével, de egyelőre erős. Egy fenntartható állami nyugdíjrendszernél a GDP kb. 8-10%-át lehet nyugdíjra költeni felosztó-kirovó rendszerben. A felosztó-kirovó azt jelenti, hogy az aktív dolgozók által megtermelt értékből fizetik a nyugdíjasokat, tehát senki nem gyűjt magának öreg korára, hanem mindenki másnak fizet, amit tőle járulékként vagy adóként beszednek, az valaki másé lesz. Ez csak az állami=közösségi nyugdíjra vonatkozik, a magán vagyonából ettől függetlenül bárki takarékoskodhat idős korára. A fenntarthatóság tehá
További információk

Miért szavaznak az emberek a Fideszre?

Kép
Egy különleges összehasonlítást ajánlok az olvasó figyelmébe, amelyből kiderül, hogy talán nem is annyira hülye az a sok ember, aki a Fideszre szavazott 2022-ben is, csak nincs jobb választása. A visegrádi négyek és Románia egymáshoz viszonyított teljesítményét hasonlítom össze az Eurostat és a Világbank adatainak segítségével. Az első oszlopban 2002-2010-ig, a második oszlopban 2010-2022-ig látható az egyes országok egymáshoz viszonyított teljesítménye (ahol nem szerepel adat, ott nem elérhető). Külön szeretném felhívni a figyelmet a harmadik grafikonpárra, mely az életszínvonal alakulását mutatja be. Feltételezésem szerint ez a döntő elem sok ember választásában. Első ránézesre nem túl nagy a különbség, de ha választani kell az egyértelmű leszakadás és a stabil közepes teljesítmény között, akkor ésszerű az utóbbit választani. Bővebb elemzés a kép után. (Mobilon vízszintesbe fordítva jobban látszik a kép)   A fenti módszer több érdekességet megmutat. A gazdasági teljesítményben a Fide
További információk