Az európai kihalási verseny állása 2022

Európában már több évtizede folyamatosan csökken a gyermekszületések száma, de vajon hogyan érinti ez az egyes országokat? Másképp fogalmazva, mi lenne tömeges bevándorlás nélkül?

A fenti grafikon alapja egy egyszerű számítás. A 2022-ben született gyermekek számát felszorozzuk az adott országban várható élettartammal, és a kapott számot összevetjük a 2022-es népességi adatokkal. Magyarország átlagos (a 2020-as adatok itt, a 2021-es itt). Egyetlen európai ország sem képes a jelenlegi trendek szerint fenntartani népességét bevándorlás nélkül. Az elitcsapatban található Izland és Ciprus, ahol elég gyermek születik a népesség legalább 90%-ának megtartásához. A grafikon alján látható országokban drámai népességfogyás lesz, ha nem történik változás. Jelentős gazdasági visszaesés, a nyugdíjrendszer összeomlása, legrosszabb esetben polgárháborús állapot várható.


Hogy egy kicsit jobban elképzelhető legyen, írok néhány konkrét példát:
  • Európai Unió: a jelenlegi 447 milliós népesség helyett 314 millió, a népesség fenntartásához szükséges 5 535 753 gyermek helyett csak 3 885 585 született
  • Magyarország: a jelenlegi 9,7 milliós népesség helyett 6,8 millió, a szükséges 127 152 gyermek helyett csak 89 669 született
  • Olaszország: a jelenlegi 59 milliós népesség helyett 33 millió, a szükséges 711 202 gyermek helyett csak 392 598 született
  • Svédország: a jelenlegi 10,4 milliós népesség helyett 8,7 millió, a szükséges 125 780 gyermek helyett csak 104 734 született

Érdekességképpen Izrael adatait is feltüntetem, hogy látható legyen a hatalmas különbség. Izrael népessége a jelenlegi trendek szerint bevándorlás nélkül több, mint másfélszeresére fog nőni. Ebből is látszik, hogy nem eleve elrendelés a népesség fogyása. Ez a jelenség Európára jellemző, a Földön máshol ritka.

Hogy ne legyen olyan egyszerű, amennyiben a várható élettartam növekszik, akkor kicsit kisebb lesz a népességcsökkenés, de ha a várható élettartam csökken - például járványok, vagy háborúk miatt - akkor ennél nagyobb lesz a népességcsökkenés.

Adatok forrása: Eurostat



 


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Feliratkozás:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fenntartható állami nyugdíjrendszer

A nyugdíjrendszer akkor lesz saját erőforrásokból fenntartható, ha a fenntarthatóságához szükséges magatartásminták kialakítására ösztönöz. A nyugdíj nagysága a GDP-től és a nyugdíjra jogosultak számától függ. A GDP nagyságát döntő módon befolyásolja a dolgozók száma és hatékonysága, minél többen dolgoznak, minél hatékonyabban, annál több értéket állítanak elő, amelyből nyugdíjat lehet fizetni. A távoli jövőben ez az összefüggés gyengülhet a robotizáció előretörésével, de egyelőre erős. Egy fenntartható állami nyugdíjrendszernél a GDP kb. 8-10%-át lehet nyugdíjra költeni felosztó-kirovó rendszerben. A felosztó-kirovó azt jelenti, hogy az aktív dolgozók által megtermelt értékből fizetik a nyugdíjasokat, tehát senki nem gyűjt magának öreg korára, hanem mindenki másnak fizet, amit tőle járulékként vagy adóként beszednek, az valaki másé lesz. Ez csak az állami=közösségi nyugdíjra vonatkozik, a magán vagyonából ettől függetlenül bárki takarékoskodhat idős korára. A fenntarthatóság tehá
További információk

Sikeres-e a Fidesz családtámogatási programja?

Ahhoz, hogy válaszolni tudjunk a címben feltett kérdésre, meg kell határoznunk a siker fogalmát. Lássunk két lehetséges siker-meghatározást: Siker = megáll a népességfogyás Ebben az esetben a családtámogatás sikertelen, mert az ország népessége továbbra is csökken. Siker = lassul a népességfogyás Mi ezzel a második esettel fogunk foglalkozni, azon belül is a gyermek-születések számával. Ez csak az egyik fontos tényezője a népességfogyásnak, a másik kettő a várható élettartam, és a kitelepülés/hazatelepülés, de ezekkel most nem foglalkozunk, így is elég bonyolult lesz. Két mérőszáma van a gyermekszületéseknek: Termékenységi mutató = hány gyermeke születik egy átlagos magyar nőnek Születésszám = mennyi gyermek születik egy évben Magyarországon Az általános szokás szerint meg szokták vizsgálni két időszak adatait (pl. 2002-2010/2011-2023) és összehasonlítják. Mivel mindenki ezt csinálja, én ettől megkímélem az olvasót és egy sokkal érdekesebb módszert ajánlok: Minden évet az Európai Uni
További információk