Levegőminőség

Bejelentette új adórendszerét a TISZA párt. Lényege, hogy 625 000,- forint alatt adójóváírás lesz fokozatosan növekvő nagyságban maximum 20 000,- forintig, a családi pótlék pedig duplájára emelkedik. Lássuk, ki hogy jár a tervezett változtatással. A számításokban azt feltételezzük, hogy a már érvényben lévő adókedvezmények (családi, két, három, négy gyerekes anyák adókedvezménye) is megmaradnak. Javaslom a tervezet készítőinek, hogy az adójóváírást fokozatosan futtassák ki 0 forintig, ami azt jelenti, hogy 722 820,- forintig lehessen érvényesíteni az adójóváírást. Az  szja9.hu  oldalon sajnos 625 001,- forintnál már 0 forint adójóváírást ír a kalkulátor, ami azt eredményezné, hogy egy 625 000,- forintot kereső munkavállaló 420 625,- forintot kapna kézhez, egy 625 001,- forintot kereső pedig 415 626,- forintot. Eddig jól néz ki, úgy tűnik a készítők figyeltek, hogy senki nem maradjon ki a jóból, de semmiképpen se járjon rosszabbul. Vizsgáljuk meg a gyermekvállalás tám...

A legtöbb fejlett ország támogatja a gyermeket nevelő családokat, de hol becsülik meg legjobban anyagi támogatásokkal őket?  Az alábbi számítás az  OECD Taxing wages (a bérek adóterhei) adatait felhasználva mutatja meg a rendszeres családtámogatások nagyságát egy átlagos keresetű, kétkeresős, két gyermekes család esetében. A táblázat százalék értékei azt mutatják, hogy mekkora anyagi kompenzációt kapnak a családok a gyermekvállalás miatti életszínvonal-csökkenést ellensúlyozandó. Ahol 0% az érték, ott egy fillér családtámogatás sincs, így két gyerek vállalása esetén a szülők 29%-kal szegényebbek lesznek, mint ha nem nevelnének gyermeket. Ezzel szemben Szlovákiában a szülők anyagi többletterheinek több mint a felét kompenzálja a családtámogatás, így a szülők "csak" 14%-kal lesznek szegényebbek, mint az ugyanakkora keresetű gyermektelen pár. Az elmúlt évek adatai itt láthatóak: Családbarát országrangsor 2000-2024

1990 óta nagy ingadozások jellemezték a magyar családtámogatási rendszert. Az alábbiakban megvizsgálom, hogyan hatott ez a különböző nagyságú és anyagi helyzetű kétkeresős családokra. Négy családtípus helyzetét vizsgálom: Minimálbér: mindkét szülő minimálbért keres Szegény: mindkét szülő a mediánbér 60%-át keresi Átlagos: mindkét szülő mediánbért keres Gazdag: mindkét szülő a mediánbér kétszeresét keresi Az alábbi grafikonokon látható, hogy a különböző méretű gyermekes családok életszínvonala hogyan változott az ugyanakkora keresetű, de gyermektelen párokéhoz képest. Ezt a változást az adó- és járulékrendszerben, valamint a rendszeres családtámogatások (családi pótlék, családi adókedvezmény) rendszerében történt módosítások eredményezik. Az egy fogyasztási egységre jutó életszínvonal kiszámításához az Eurostat/OECD egyenértékűségi skálát használtam úgy, hogy minden gyermeket 14 év alattinak számítottam. Az így kapott értékeket vetettem össze a magyar teljes termékenységi arányszámmal,...

Március 15-én Magyar Péter a TISZA vezetője bejelentette a Nemzet hangja nevű népszavazást, melynek 6. kérdése így szól: Egyetért-e ön azzal, hogy az SZJA egységesen 9 százalékra csökkenjen? Hát ez mindenkinek jó, ugye?   Hát jónak jó, csak nem túl igazságos. Jól látszik, hogy a nyereség nagyrészt a gyermektelen és az egygyermekes családoknak jutna, akik amúgy is jelentős jövedelmi előnyben vannak:  Ideális családtámogatási rendszer . Ez azért van, mert az SZJA csökkentése elveszi a - FIDESZ által tervezett - két és háromgyerekes anyáknak szánt SZJA kedvezmény jövedelem-kiegyenlítő hatását. Minél kisebb az SZJA, annál kisebb jövedelmi hátrányt tud csökkenteni az adómentesség. Tehát a TISZA terve elvenne a két és háromgyerekes anyáktól, és odaadná az egygyerekes és gyermektelen anyáknak, persze ügyesen becsomagolva, hogy észre ne vegyék, hiszen ők is kapnak, csak nem annyit. Hogy mennyit nyernek illetve veszítenek ezzel a különböző nagyságú családok, azt mutatja be az alábbi ké...

Először a TISZA, majd röviddel utána a FIDESZ is előjött családtámogatási politikája választási ígéreteivel. A TISZA duplájára emelné a családi pótlékot, a FIDESZ duplájára emelné az adó- és járulékkedvezményt, és SZJA mentességet ígér a két és három gyermekes anyáknak 2026-ra. Lássuk hogyan hatna ez egy átlagos (medián keresetű) családra: Ugyanez egy szegény család esetén: Egy súlyosan hátrányos helyzetű család esetében: És végezetül egy gazdag - de a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően még éppen középosztálybeli - család esetén:   Amint az látszik, a TISZA gyakorlatilag csupán a jelenleg is működő rendszer értékkövetését valósítaná meg, kiszolgálva a szavazói politikai igényét, akik a családi pótlék szóra éreznek melegséget a szívük táján. Tényleges nyereséget csak a súlyosan hátrányos helyzetű nagycsaládok könyvelhetnének el. A teljes társadalmi középosztály számára semmi előre...

Az alábbiakban bemutatok egy olyan családtámogatási rendszert, amelyben a gyermekvállalás nem jár együtt az életszínvonal csökkenésével.  Az mindenki számára világos, hogy ha egy párnak saját magán kívül még egy vagy több gyermeket is el kell tartania ugyanabból a két fizetésből, akkor személyenként kevesebb jut mindenkinek. Ezt az életszínvonal-csökkenést szemlélteti a következő ábra: Jól látható az életszínvonal esése a gyermekek számának növekedésével. Azt gondolnánk, hogy Magyarországon a sok családtámogatás bőven kompenzálja ezt a csökkenést, a valóságban azonban így néz ki egy átlagos (medián) keresetű pár esetén a helyzet: A családi adó- és járulékkedvezmény és a családi pótlék az első gyermek megszületésekor alig segít valamit (3 százalékpontot javít). A második gyermeknél már jobb a helyzet: 7 százalékpont a javulás. A harmadik és negyedik gyermeknél beszélhetünk tényleges segítségről, de itt is nagyon messze vagyunk a 100%-tól, csupán nem csökken tovább jelentősen a csalá...