A gyermekvállalási döntés anyagi szabadságát megteremtő családtámogatási rendszer

Az alábbiakban bemutatok egy olyan családtámogatási rendszert, amelyben a gyermekvállalás nem jár együtt az életszínvonal csökkenésével. 

Az mindenki számára világos, hogy ha egy párnak saját magán kívül még egy vagy több gyermeket is el kell tartania ugyanabból a két fizetésből, akkor személyenként kevesebb jut mindenkinek. Ezt az életszínvonal-csökkenést szemlélteti a következő ábra:

Jól látható az életszínvonal esése a gyermekek számának növekedésével. Azt gondolnánk, hogy Magyarországon a sok családtámogatás bőven kompenzálja ezt a csökkenést, a valóságban azonban így néz ki egy átlagos (medián) keresetű pár esetén a helyzet:

A családi adó- és járulékkedvezmény és a családi pótlék az első gyermek megszületésekor alig segít valamit (3 százalékpontot javít). A második gyermeknél már jobb a helyzet: 7 százalékpont a javulás. A harmadik és negyedik gyermeknél beszélhetünk tényleges segítségről, de itt is nagyon messze vagyunk a 100%-tól, csupán nem csökken tovább jelentősen a család életszínvonala.

Akkor beszélhetünk a gyermekvállalási döntés anyagi szabadságáról, ha sikerül elérnünk ezt:

 

Ennek eléréséhez csupán annyi szükséges, hogy a szülők együttes bruttó fizetéséből gyermekenként 13,3% családi adó- és járulékkedvezményt kell adni. Mivel a kedvezmény a harmadik gyermek után már nem érvényesíthető teljesen (a 39,9% kedvezmény ugyanis túllépi a 33,5% közteher mértékét), a fennmaradó kedvezményt kiegészítő családi pótlék formájában kapja meg az adott család. Ez három gyermek esetén a két szülő együttes bruttó fizetésének 6,4%-át, négy gyermek esetén a 19,7%-át, öt gyermek esetén a 33%-át, hat gyermek esetén a 46,3%-át jelenti, stb. A társadalmi igazságosság és a költségek csökkentése miatt a támogatások nagyságát gyermekenként a medián bér 26,6%-ában maximalizáljuk. (Ez 2024-ben 138000,- forint volt). Illetve ha a szülők fizetése együtt kevesebb a medián bér 120%-ánál, akkor szociális családi pótlékot is kapnak, gyermekenként a medián bér 120%-a (szegénységi küszöb) és a szülők fizetése közötti különbség nyolcadát kitevő, de maximum a közteherkedvezménnyel megegyező nagyságú támogatás formájában (gyermekenként 13,3%). Így a gyermekszegénység ellen is hatékonyan fel tudunk lépni.

Tehát az elv az, hogy a szegénységi küszöb alatt és a medián bér felett degresszív a támogatás, a kettő között arányos. A szegénységi küszöb alatt, aki gyermeket vállal, annak növekedni fog az életszínvonala, a medián bér felett csökkenni, a kettő között szinten marad.

 

A fenti rendszer a GDP 3-4%-ába kerül. Mindjárt látni fogjuk, hogy ugyan ez sok pénz, de ha van rá szándék, kigazdálkodható. 2024-ben kevesebb, mint 1%-át költöttük a nemzeti összterméknek (GDP) családi pótlékra és családi adó- és járulékkedvezményre.

Látható, hogy a rendszerváltás környékén még több, mint háromszor többet költött a magyar állam a családok támogatására.

Nemzetközi példának pedig ott van Franciaország, ahol összességében a GDP több, mint 6%-át költik családtámogatásra (persze ebben minden más is benne van, de a nagy része a rendszeres pénzbeni támogatás és kedvezmény). Forrás: The_costs_of_raising_children_and_the_effectiveness_of_supporting_parenthood_policies_in_European_countries_A_Literature_Review). 

Az általam fent leírt rendszerhez még hozzá kellene tenni a minimum 4 gyermeket nevelő párok egyik tagja számára elérhető hivatásos szülőség intézményét, minimum középfokú szakmunkás végzettséggel rendelkező állampolgárok számára, a végzettségüknek megfelelő medián bér 60%-át kitevő bruttó fizetéssel (szakmunkás=mediánbér 48%; érettségi=mediánbér 58%, diploma=mediánbér 77%). Ez a hivatásos szülőség rugalmas lenne, maximum 4 órás állás betölthető mellette arányosan csökkentett (4 órás állásnál felezett) fizetéssel. A költségigénye maximum a GDP 0,2%-a, mivel mindössze 8652 olyan hölgy él hazánkban aki 25-59 éves, minimum 4 gyermeke született, középfokú végzettségű, és gazdaságilag inaktív, és 70414, aki foglalkoztatott és részben igénybe veheti a lehetőséget (Népszámlálás 2022). E két intézkedéssel megvalósíthatnánk a gyermekvállalás anyagi szabadságát.

 

A fenti kalkulációk alapja az Eurostat fogyasztási egység számítási módszere: https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Glossary:Equivalised_income illetve szegénység definíciója: https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Glossary:At-risk-of-poverty_rate a családtámogatások adatainak forrása a KSH és a költségvetési törvények.