Családtámogatások a rendszerváltás óta

1990 óta nagy ingadozások jellemezték a magyar családtámogatási rendszert. Az alábbiakban megvizsgálom, hogyan hatott ez a különböző nagyságú és anyagi helyzetű kétkeresős családokra.

Négy családtípus helyzetét vizsgálom:

1. Minimálbér: mindkét szülő minimálbért keres
2. Szegény: mindkét szülő a mediánbér 60%-át keresi
3. Átlagos: mindkét szülő mediánbért keres
4. Gazdag: mindkét szülő a mediánbér kétszeresét keresi

Az alábbi grafikonokon látható, hogy a különböző méretű gyermekes családok életszínvonala hogyan változott az ugyanakkora keresetű, de gyermektelen párokéhoz képest. Ezt a változást az adó- és járulékrendszerben, valamint a rendszeres családtámogatások (családi pótlék, családi adókedvezmény) rendszerében történt módosítások eredményezik. Az egy fogyasztási egységre jutó életszínvonal kiszámításához az Eurostat/OECD egyenértékűségi skálát használtam úgy, hogy minden gyermeket 14 év alattinak számítottam. Az így kapott értékeket vetettem össze a magyar teljes termékenységi arányszámmal, és ezen arányszám eltérésével a környező országok (Ukrajna nélkül) átlagától egytől hat évig terjedő késleltetéssel. Egy összefüggést akkor fogadtam el, ha minkét adattal szignifikáns korrelációban volt.

Eredmények

 

Nagyon erős összefüggés van a gyermekvállalási hajlandóság és a családtámogatások nagysága között. Egészen pontosan a két gyermekes középréteg - medián 60%/100%, a grafikonokon szegény és átlagos néven - támogatása korrelál a legerősebben a három évvel későbbi teljes termékenységi arányszámmal. A minimálbért kereső és a gazdag családok támogatása is korrelál, de sokkal kevésbé. 

A recept tehát egyszerű: ha növelni szeretnénk a gyermekvállalási kedvet, támogassuk a két gyermeket nevelő középréteget! A nagyon szegényeket és a gazdagokat is támogathatjuk, de az inkább egyéb politikai célokat szolgálhat, nem fog érdemben több gyermek születni emiatt. Nagyon fontos, hogy a gyermektelenekhez viszonyított relatív támogatás számít, csak ennek van pozitív hatása. Az ezen eredmények alapján kidolgozott ideális családtámogatási rendszer, valamint alkotmánymódosítási javaslatomat a következő linkeken olvashatják: Ideális családtámogatási rendszer, Demográfiai fenntarthatósági kitétel az alkotmányban.

 

Vigyázat, sajnos megfordítva is igaz!

 

Ha a gyermekesek relatív támogatását lecsökkentjük - mindegy hogy milyen szándékkal -, akkor a gyermekvállalási hajlandóság vissza fog esni!

A támogatási sorrend a források nagyságától függően tehát:

1. Két gyermekes középréteg (szegény és átlagos)
2. Nagycsaládos középréteg
   
3. Minimálbéres kettő-négy gyerekesek
4. Egy gyerekesek a gazdagokon kívül
5. Gazdag kettő-négy gyerekesek
6. Gazdag egy gyerekesek
   

 

 

Részletes eredmények és további lehetséges hatás számítások

 

Van-e hatása a gyermektelenekhez viszonyított relatív életszínvonal változásának a gyermekvállalásra?

 

Igen! Egyértelmű pozitív összefüggés látható.

 

Van-e hatása a reál-életszínvonal változásának a gyermekvállalásra?

 

 

Nincs. Ugyan a magyar adatok alapján látszik összefüggés, de a környező országok adataitól való eltéréssel már semmilyen összefüggés nem látszik.

 

 

Van-e hatása a szociális igazságosságnak a gyermekvállalásra?

 

Nincs. Pedig ez a legnépszerűbb tévhit. 

Jól látható, melyik kormány volt szociálisan érzékeny, de ennek semmi hatása nincs a gyermekvállalásra. Tehát a szegényebb rétegek támogatása önmagában nem segíti a gyermekvállalást, csak amennyiben a gyermeket nevelőket jobban támogatjuk, mint a gyermekteleneket.

Kimutatható-e bármilyen egyéb hatás?

Igen! A rendszeres pénzbeli családtámogatások (családi pótlék, családi adókedvezmények) egyértelmű pozitív hatással vannak a gyermekvállalásra. Az eredményeim pontosan megegyeznek egy korábbi magyar tanulmánnyal  https://www.researchgate.net/publication/38031432_The_effects_of_child-related_benefits_and_pensions_on_fertility_by_birth_order_A_test_on_Hungarian_data. További hatás látszik a környező országokhoz viszonyított GDP változással. Minél jobban teljesít az ország a közvetlen szomszédaival összehasonlítva, annál nagyobb a gyermekvállalási hajlandóság ugyanebben az összehasonlításban. Különleges magyar sajátosság a gazdasági fejlődéssel való kapcsolat hiánya.

További adatvizualizációk: Relatív és reál életszínvonalak, Szociális igazságosság, legjobb korreláció

Adatok forrása: Források