Tények és tévhitek a beltéri levegőminőségről 1. Hőmérséklet

Ezen a blogon a beltéri levegőminőség paramétereit vizsgáljuk az Awair levegőminőség-ellenőrző készülék segítségével. Megvásárolható: https://amzn.to/2qHoi93. E bejegyzés a beltéri hőmérséklettel foglalkozik.

Alapesetben elmondható, hogy a hőmérsékletet mindenkinek ízlése szerint érdemes beállítani. Ha egy kicsit mégis a mélyére megyünk a témának, pár megfontolandó szempont azért felmerül. A készülék 22-25 fok között tekinti ideálisnak a hőmérsékletet. Ez a gyakorlatra lefordítva azt jelenti, hogy télen nem érdemes 22 fok fölé menni a fűtéssel, nyáron pedig 25 fok alá a hűtéssel. A jó alvás érdekében éjszaka 20 fok alatti hőmérsékletet javasolnak a szakértők, egészen pontosan 16-19 fok közötti hőmérsékletet, ezt azonban egy jól szigetelt épületben nehéz előállítani: egyszerűen nem hűl le ennyire éjszaka a levegő. Nyáron pedig nincs az a légkondicionáló, ami elfogadható fogyasztás mellet ilyen hideget csinál. Inkább jegyezzük meg a sarokértékeket amik között érdemes aludni: 12-24 fok
Saját tapasztalatom igazolja a készülék alapbeállítását, 21,5 fokra állított termosztátnál fázom, 22-nél jól vagyok. Akinek 19-20 fok is elég, semmiképpen se csináljon melegebbet, hanem viselje büszkén a klímabajnok kitüntető címet! Ez nem vicc, én is szívesen levenném a fűtést, de megfagyok.
Ennyit a fűtésről, jöjjön a hűtés. Előrebocsátom, hogy nálunk nincs klíma, mert a lakás szellőzésének alakításával el tudjuk érni, hogy nincs melegebb 27 foknál nyáron. Ehhez huzatot kell csinálni, ami a tikkasztó nyári éjszakákon nem könnyű. Ha minden ablakot teljesen kitárok, akkor sem történik semmi, mert nem mozdul a levegő. Szívó hatást kell előállítani, hogy a meleg levegő felfelé távozzon, és helyére az ablakokon keresztül hidegebb levegő áramoljon be. Megfelelő egy világítóudvar vagy a padlás: a szívó hatás érdekében a lényeg a szintkülönbség. Tehát a konkrét megvalósítás: a lakás összes ablakát kinyitom (szúnyogháló!), és vagy a lichthof-ra néző WC és fürdő ablakokat, vagy a padlásfeljáró ill. tetőablakot nyitom ki. A kísérlet ellenőrzésére ajánlom a kínai repülőterek módszerét. Minden légbefúvó elé egy könnyű anyagból készült piros csíkot ragasztanak, így láthatóvá válik a légmozgás iránya és erőssége.

A mi esetünkben az ablakkeret felső részére kell felragasztani egy könnyű papírszalagot (fogselymet, sütőpapírcsíkot, stb.) csak addig, amíg kísérletezünk. A szín szabad választás.

Akinek klímája van otthon, annak egy nagyon fontos dolgot kell észben tartani: a klíma NEM TISZTÍTJA a levegőt, csak lehűti, így becsapja az ember érzékszerveit. A levegő megfelelő hőmérsékletéért feláldozzuk a levegő tisztaságát, szerintem nem túl jó üzlet. Tehát ne felejtsünk el szellőztetni!

Miután az elméleti alapokat tisztáztuk, térjünk vissza főszereplőnkhöz, az Awair-hez! Az okostelefonos alkalmazás trend-funkciója megjeleníti a hőmérséklet változását, ezzel tudjuk ellenőrizni nyáron az éjszakai átszellőztetés sikerességét, vagy a klíma tényleges teljesítményét. Fűtési szezonban pedig a lakásunk hőtartó képességéről és a fűtési rendszerünk hatékonyságáról és minőségéről kapunk visszajelzést. Íme egy 0 fok körüli téli nap első felének hőmérséklet grafikonja.

Mit árul el ez a két grafikon? A kísérlethez az Awair-t és a Computherm Q7RF termosztátot - amely a fűtést vezérli - egymás mellé helyeztem. Az Awair kiválóan működik a Xiaomi 10000mAh-s Power Bankkal, mivel USB-vel kapcsolódik az adapteréhez.

A termosztát +/- 0,2 fokos kapcsolási érzékenységre volt állítva reggel 8 óráig, ez a gyári alapbeállítás. Sajnos a Q7RF lassan követi a hőmérséklet változását, ezért a várt 0,4 fokos hőingás helyett 1 egész fokot (21,8-20,8) csökken a hőmérséklet, mire újraindítja a fűtést. 8 órakor átállítottam +/- 0,1 fokos kapcsolási érzékenységre, ezzel javult a helyzet, a hőingás 0,7 fokra csökkent (21,7-20,7), amely távol van a termosztát által mutatott 0,2-től, de sokat javít a komfort érzeten. El lehet képzelni mennyi lehet a tényleges hőingás egy 0,5 vagy 1 fokos kapcsolási érzékenységű termosztátnál! Látjuk még, hogy a felfűtéshez szükséges idő rövidebb, mint a lehűlésé, tehát a fűtésnek bőven van tartaléka. Kell is, hogy legyen, hiszen akár -20 fokban tartania kell tudni a 22 fokos belső hőmérsékletet. A kísérletező kedvűek játszhatnak a fűtőközeg hőmérsékletének állítgatásával. Központi fűtésnél ez jellemzően a víz, ami a radiátorokban kering. Elvileg csak annyira kellene felmelegíteni, hogy éppen kifűtse a lakást. A cél, hogy minél simább grafikont kapjunk, minél kevesebbszer kapcsoljon be és ki a kazán. Vigyázat, csak annyira vegyük vissza a vízhőmérsékletet, hogy a kazán folyamatosan tudjon fűteni. Ha csak azon az áron tudja előállítani az alacsonyabb hőmérsékletű vizet, hogy ki-be kapcsol, akkor inkább ártunk mind a kazánnak, mind a pénztárcánknak. Hagyományos kazánoknál kevésbé ajánlatos próbálkozni, kondenzációs kazánnal bátrabban lehet.
Ez egy utólagos szigetelés nélküli lakás régi, fa ablakokkal. Óránként 0,5 fokot hűl a lakás, ha kint 0 fok van. Ha nyílászárócsere, vagy utólagos szigetelés mellett döntünk, utólag majd ellenőrizni tudjuk a hatékonyságot.

Köszönöm a figyelmet, éljünk jobb levegőn!