Levegőminőség

1990 óta nagy ingadozások jellemezték a magyar családtámogatási rendszert. Az alábbiakban megvizsgálom, hogyan hatott ez a különböző nagyságú és anyagi helyzetű kétkeresős családokra. Négy családtípus helyzetét vizsgálom: Minimálbér: mindkét szülő minimálbért keres Szegény: mindkét szülő a mediánbér 60%-át keresi Átlagos: mindkét szülő mediánbért keres Gazdag: mindkét szülő a mediánbér kétszeresét keresi Az alábbi grafikonokon látható, hogy a különböző méretű gyermekes családok életszínvonala hogyan változott az ugyanakkora keresetű, de gyermektelen párokéhoz képest. Ezt a változást az adó- és járulékrendszerben, valamint a rendszeres családtámogatások (családi pótlék, családi adókedvezmény) rendszerében történt módosítások eredményezik. Az egy fogyasztási egységre jutó életszínvonal kiszámításához az Eurostat/OECD egyenértékűségi skálát használtam úgy, hogy minden gyermeket 14 év alattinak számítottam. Az így kapott értékeket vetettem össze a magyar teljes termékenységi arányszámmal,...

Először a TISZA, majd röviddel utána a FIDESZ is előjött családtámogatási politikája választási ígéreteivel. A TISZA duplájára emelné a családi pótlékot, a FIDESZ duplájára emelné az adó- és járulékkedvezményt, és SZJA mentességet ígér a két és három gyermekes anyáknak 2026-ra. Lássuk hogyan hatna ez egy átlagos (medián keresetű) családra: Ugyanez egy szegény család esetén: Egy súlyosan hátrányos helyzetű család esetében: És végezetül egy gazdag - de a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően még éppen középosztálybeli - család esetén:   Amint az látszik, a TISZA gyakorlatilag csupán a jelenleg is működő rendszer értékkövetését valósítaná meg, kiszolgálva a szavazói politikai igényét, akik a családi pótlék szóra éreznek melegséget a szívük táján. Tényleges nyereséget csak a súlyosan hátrányos helyzetű nagycsaládok könyvelhetnének el. A teljes társadalmi középosztály számára semmi előre...

Az alábbiakban bemutatok egy olyan családtámogatási rendszert, amelyben a gyermekvállalás nem jár együtt az életszínvonal csökkenésével.  Az mindenki számára világos, hogy ha egy párnak saját magán kívül még egy vagy több gyermeket is el kell tartania ugyanabból a két fizetésből, akkor személyenként kevesebb jut mindenkinek. Ezt az életszínvonal-csökkenést szemlélteti a következő ábra: Jól látható az életszínvonal esése a gyermekek számának növekedésével. Azt gondolnánk, hogy Magyarországon a sok családtámogatás bőven kompenzálja ezt a csökkenést, a valóságban azonban így néz ki egy átlagos (medián) keresetű pár esetén a helyzet: A családi adó- és járulékkedvezmény és a családi pótlék az első gyermek megszületésekor alig segít valamit (3 százalékpontot javít). A második gyermeknél már jobb a helyzet: 7 százalékpont a javulás. A harmadik és negyedik gyermeknél beszélhetünk tényleges segítségről, de itt is nagyon messze vagyunk a 100%-tól, csupán nem csökken tovább jelentősen a csalá...