Magyarországon régóta nem született olyan női kohorsz (egy évben születtek közös neve), akik elég gyermeket szültek volna a társadalom egyszerű reprodukciójához. Az alábbi tanulmányban kísérletet teszek az általános trendek mögötti egyéni életutak feltárására a KSH-tól, valamint az Eurostat-tól származó adatok segítségével. Az adatok 1970-től állnak rendelkezésre, tehát a legidősebb érintett női korosztály az 1919-ben születettek, a legfiatalabb pedig a 2007-ben születettek. A teljes termékenységi életútja mindössze 17 évfolyamnak áll rendelkezésre, az 1955-1971 között születetteknek.
Kezdjük is el utazásunkat a múltba! Első képünk megmutatja, melyik évben hány éves nőknek mennyi gyermeke született.
Az
oszlopok az egyes évek 1970-től 2023-ig, a sorok a szülő nők életkora.
Minél zöldebb a kép, annál több gyermek született az adott évben az
adott életkorú nőknél. Jól látható, hogy a rendszerváltásig jellemzően a
húszas éveik elején járó nőknek született a legtöbb gyermeke. Ez a
minta 1990-től fokozatosan átalakult, a gyermekvállalás későbbre
tolódott. Ma a húszas éveik végén, harmincas éveik elején szülnek a
legtöbben. Érdekes
apróságokat figyelhetünk meg még a képen. A legfiatalabb nőknek az
1970-es évek végén született a legtöbb gyermeke, majd folyamatosan
csökkent a fiatalkorú gyermekvállalás egészen a 2011-es minimumig, majd
egy meglepő növekedés következett 2016-ig. Ugyanígy érdekes az idősebb korosztály gyermekvállalási
mintájának alakulása. Az 1970-es évek elején inkább növekedett, majd
csökkenésnek indult és az 1980-as évek elején érte el a minimumot, majd
azóta folyamatosan növekszik
Egészítsük ki a fenti képet egy alsó sorral, amely megmutatja, hogy a gyermekvállalási minta változása összességében milyen hatással volt az egyes évek összesített termékenységi folyamataira:
A legalsó pici sort kell figyelni (a kép kattintásra nagyobb lesz)! Az összesített éves termékenységet a fiatalabb anyák mozgatták. Minél több fiatal nő vállalt gyermeket, annál több gyermek született. Így jöttek ki bajnoknak az 1970-es évek. Az 1980-as évek már rosszabbak, de az 1990-es évek közepéig még tartotta magát a régi minta, bár folyamatos a csökkenés. Aztán 1995-96-ban összeomlott a gyermekvállalási kedv, 20 katasztrofális év következett. A minimumot 2011-ben értük el. Azóta valamelyest visszajöttünk, de ez sehol sincs az 1970-es évekhez, pláne az egyszerű reprodukcióhoz, érthetőbben fogalmazva a fenntarthatósághoz képest.
Mi történt? A következő kép segít megértenünk:
Ez a kép sokkal drámaibban mutatja meg azt a termékenységi mintaváltást, amely pár év leforgása alatt azt eredményezte, hogy a nők a 20-as éveik helyett a 30-as éveikben vállalnak inkább gyermeket. Na de mi ennek a jelentősége, elvileg mindegy, hogy egy nő 20 és 30 éves kora között szüli meg a kívánt gyermekeit, vagy 30 és 40 között. Sajnos ha jobban belegondolunk, mivel az idő nem áll meg, hogy megvárja a mintaváltókat, a váltás ideje alatt nagyon kevés gyermek születik. Képzeljük el, hogy a nálunk pár évvel idősebb korosztály lebabázik kb. 25 éves korában, mi pedig elkezdünk várni és várni és várni. Ekkor pár év kimarad, mert éppen senkinek nem születik gyermeke, az idősebbeknek már nem, a fiatalabbaknak még nem. Na ez az átállás történt 1995-2015-ig, ezért született negatív termékenységi rekord. Felhívom még a figyelmet 1974-75-re, amikor szinte minden életkorú nő vállalt még egy gyermeket, ez volt a Kádári népesedési csomag sikere.
Na de miután megtörtént a termékenységi mintaváltás, utána helyreállt a rend? Sajnos nem, erről mesél a következő kép.
A fenti kép az egyes női évfolyamok (oszlopok=születési év) összes vállalt gyermekét mutatják az életkoruk növekedésével (sorok). Mint már írtam elvileg mindegy lenne, hogy egy nőnek hány éves korában születnek meg a kívánt gyermekei, ha nem csökkenne a kívánt összes gyermek száma. De csökken. Sajnos az egyre később született nők oszlopai nem sárgulnak - pláne nem zöldülnek - az életkoruk növekedésével, bár a játszma még nincs lejátszva, hiszen elvileg még pótolhatják az elmaradt gyermekvállalást 50 éves korukig. Igazából nem tudjuk, hogy ez szándékos-e, vagy csak így alakul, valószínűleg mindkettő.
A fenti kép még tartogat érdekességeket. Kiemelném a termékenység-bajnokokat: 1957-63-as, 1997-2000-es születésű női évfolyamok. Vajon mi okozta, hogy az 1957-esek több gyermeket szültek, mint az 1956-osok?
Mint a képen láthatjuk, az 1957-esek szinte egész termékeny időszakuk alatt - 15-50 éves korig - több gyermeket vállaltak, mint az 1956-osok (A piros vonal végig a kék fölött megy). Ugyanazt a mintát követték, de egyszerűen sikeresebbek voltak. Ha az 1956-osoknak is annyi gyermekük született volna, mint az 1957-eseknek, 4097 fővel többen élnénk ma Magyarországon. Ennyit számít ez a picinynek látszó különbség.
A végére maradt a meglepő 1998-as évfolyam.
Megint a piros vonalat kell figyelni. Első ránézésre nincs is itt semmi látnivaló, de a piciny különbség azt eredményezi, hogy az 1998-asok 23 éves korukig már 142-1725-tel több gyermeket szültek, mint az előttük és utánuk következő 5 évfolyam. Ez persze nem jelenti azt, hogy 2048-ban - amikor termékeny életkoruk végéhez érnek - is meg fogják előzni a szomszédos évfolyamokat, de a kezdésük erősre sikerült.
Hogy ezeket a különbségeket mi okozza, annak megválaszolása meghaladja ezen írás kereteit. Hatása lehet az egyes kohorszok szocio-kulturális összetételének (átlagos iskolai végzettség, etnikai arányok stb.). Külső hatások, sokkok (gazdasági helyzet, Bokros-csomag) is befolyásolhatják a gyermekvállalási minták változását, különösen a halasztást.
A végére még egy ajándék kép a kitartó olvasónak, az egyes évfolyamok termékenységi mintái, ahogy valós időben követik egymást. Más szóval az élet továbbadásának hullámai:
Köszönet a KSH-nak az adatok rendelkezésre bocsátásáért!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése