Népmozgalmi adatok helyessége. Hányan is élünk az országban?

Az átlag olvasó azt gondolná, hogy az egyes országok lakosságszámát legalább biztosan tudjuk. A következőkben bemutatom, hogy a különböző országokban hogyan sikerül megszámolni a lakosságot.

Általában 10 évente vannak népszámlálások, és a közöttük lévő években adatgyűjtéssel és becsléssel - szakszóval modellezéssel - állapítják meg a lakosság számát. Az összes lakos számát így jó közelítéssel tudjuk, de a részletes adatokban rejlenek érdekes különlegességek. 6 országot fogok megvizsgálni, mind a hat országban a szülőképes korú (14-50 éves) nők évfolyamonkénti létszámát. Ez egy nagyon fontos mutató, mert ebből számítjuk a teljes termékenységi arányszámot (TTA). Ha ezek a számok rosszak, a belőlük számított TTA is valótlan lesz.

Az Eurostaton (demo_pjan) 1960-tól elérhetőek a részletes adatok. Lássuk először Magyarország hogyan teljesíti a feladatot:

Mint látható a magyar statisztikusok viszonylag jól oldják meg a feladatot. Minél kevesebb és kisebb kiugrás látható a népszámlálások környékén, annál megbízhatóbbak az adatok a köztes években. Mintaszerű a 2001-es népszámlálás adatainak beillesztése. Viszonylag elfogadható az 1970-es, 1980-as, 1990-es korrekció. Annál nagyobb probléma a 2012-es nagy korrekció, illetve 2022-ről 2023-ra is furcsa eltérések látszanak. 2012-ben például az 1985-ös születésű nők közül 6740 főt "tüntettek el", ami a teljes évfolyam 10%-a!

Lássuk Csehországot:

A csehek is elég jók, bár náluk is látszanak a népszámlálási korrekciók 1961-ben, 1971-ben, 1981-ben, 1991-ben, 2001-ben. A 2011-es népszámlálás adatait tökéletesen illesztették, 2021-ben viszont komoly korrekciót kellett végrehajtani, bár ez is csak a fele (5%-át tüntették el az 1987-ben született hölgyeknek) a 2012-es magyar korrekciónak.

Szlovákia:Szlovák testvéreink is ügyesen illesztik a népszámlálások adatait, bár jól látszódnak. 1961 sikerült a legrosszabbul ott volt egy 6%-os korrekció. Érdekes, hogy itt nem "eltüntettek" embereket, hanem "teremtettek" szám szerint 1755 főt az 1929-ben született nők évfolyamába.

Lengyelország:Lengyelország részletes adatai csak 2000-től állnak rendelkezésre. Bár a korrekciók egyre romlanak, nem lépik túl az 5%-ot.

Románia:Na itt elszabadul a pokol. Amit 2002 és 2012 között látunk az hajmeresztő, de 1980 előtt sem semmi. A bajnok 2005-ös korrekcióban az 1969-ben született nők 45%-át!!! "tüntették el" szám szerint 100944 főt. 10 év alatt összesen milliós nagyságrendű korrekciót látunk. Hát ebből számítson bárki termékenységi arányszámot!

Ausztria: Eltekintve az 1968-69-es valószínűleg adminisztratív hibától, mintaszerű. Lehetetlen megmondani, mikor voltak a népszámlálások, annyira jól vannak illesztve az adatok (1961, 1971, 1981, 1991, 2001, 2011, 2021). Az is jól látszik, hogy milyen nagy bevándorlási többlet jellemzi Ausztriát. Minden évfolyam létszáma évről-évre növekszik.






Megjegyzések

  1. Dr. Benda József2025. február 4. 9:24

    Egy további elemzésre méltó adat: miért magas a cseheknél a termékenység?
    1) A cseheknél erőteljes nőtt a termékenység (náluk nincs bölcsőde, ha nem tévedek), érdemes volna utána nézni
    2) A COVID oltások erősen csökkentették a termékenységet


    https://karikor.substack.com/p/a-cseh-szuletesi-szamok-drasztikus

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Feliratkozás:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A gyermekvállalási döntés anyagi szabadságát megteremtő családtámogatási rendszer

Kép
Az alábbiakban bemutatok egy olyan családtámogatási rendszert, amelyben a gyermekvállalás nem jár együtt az életszínvonal csökkenésével.  Az mindenki számára világos, hogy ha egy párnak saját magán kívül még egy vagy több gyermeket is el kell tartania ugyanabból a két fizetésből, akkor személyenként kevesebb jut mindenkinek. Ezt az életszínvonal-csökkenést szemlélteti a következő ábra: Jól látható az életszínvonal esése a gyermekek számának növekedésével. Azt gondolnánk, hogy Magyarországon a sok családtámogatás bőven kompenzálja ezt a csökkenést, a valóságban azonban így néz ki egy átlagos (medián) keresetű pár esetén a helyzet: A családi adó- és járulékkedvezmény és a családi pótlék az első gyermek megszületésekor alig segít valamit (3 százalékpontot javít). A második gyermeknél már jobb a helyzet: 7 százalékpont a javulás. A harmadik és negyedik gyermeknél beszélhetünk tényleges segítségről, de itt is nagyon messze vagyunk a 100%-tól, csupán nem csökken tovább jelentősen a csalá...
További információk

Sorsok a termékenységi mintázatok mögött

Kép
Magyarországon régóta nem született olyan női kohorsz (egy évben születtek közös neve), akik elég gyermeket szültek volna a társadalom egyszerű reprodukciójához. Az alábbi tanulmányban kísérletet teszek az általános trendek mögötti egyéni életutak feltárására a KSH-tól, valamint az Eurostat-tól származó adatok segítségével. Az adatok 1970-től állnak rendelkezésre, tehát a legidősebb érintett női korosztály az 1919-ben születettek, a legfiatalabb pedig a 2007-ben születettek. A teljes termékenységi életútja mindössze 17 évfolyamnak áll rendelkezésre, az 1955-1971 között születetteknek. Kezdjük is el utazásunkat a múltba! Első képünk megmutatja, melyik évben hány éves nőknek mennyi gyermeke született. Az oszlopok az egyes évek 1970-től 2023-ig, a sorok a szülő nők életkora. Minél zöldebb a kép, annál több gyermek született az adott évben az adott életkorú nőknél. Jól látható, hogy a rendszerváltásig jellemzően a húszas éveik elején járó nőknek született a legtöbb gyermeke. Ez a mint...
További információk

Családtámogatási licit - elkezdődött a kampány

Kép
Először a TISZA, majd röviddel utána a FIDESZ is előjött családtámogatási politikája választási ígéreteivel. A TISZA duplájára emelné a családi pótlékot, a FIDESZ duplájára emelné az adó- és járulékkedvezményt, és SZJA mentességet ígér a két és három gyermekes anyáknak 2026-ra. Lássuk hogyan hatna ez egy átlagos (medián keresetű) családra: Ugyanez egy szegény család esetén: Egy súlyosan hátrányos helyzetű család esetében: És végezetül egy gazdag - de a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően még éppen középosztálybeli - család esetén:   Amint az látszik, a TISZA gyakorlatilag csupán a jelenleg is működő rendszer értékkövetését valósítaná meg, kiszolgálva a szavazói politikai igényét, akik a családi pótlék szóra éreznek melegséget a szívük táján. Tényleges nyereséget csak a súlyosan hátrányos helyzetű nagycsaládok könyvelhetnének el. A teljes társadalmi középosztály számára semmi előre...
További információk