Mikor született a legkevesebb gyermek Magyarországon?

Mindenki hallott már róla, hogy tavaly, 2024-ben rekord kevés gyermek született Magyarországon: 77500. Azt már kevesebben tudják, hogy ez az eredmény két folyamat együttes következménye: egyre kevesebb a szülőképes korú (14-50 éves) nő, és nagyon alacsony volt a gyermekvállalási kedv. Mi most ezzel az utóbbival fogunk foglalkozni: szaknyelven ezt teljes termékenységi aránynak hívják. Ez tavaly 1,38 volt. Lássuk hogy viszonyul ez az elmúlt 35 évhez:


Mint láthatjuk volt ez már rosszabb is, 2011-ben volt a mélypont.

Vagy mégsem?

A teljes termékenységi arányszámot egy bonyolult számítás eredményeként kapjuk meg. Ehhez nagyon pontosan tudnunk kell, hogy melyik évfolyamban hány nő él hazánkban. Ezt pedig csak 10 évente tudjuk pontosan, amikor népszámlálás van, a köztes években csak becsüljük. A mi esetünkben 2012 adata pontos, 2011 viszont 9 évnyi összegyűjtött hibát tartalmaz, amit a KSH valamiért nem korrigált visszamenőleg. Annál is érthetetlenebb ez, mivel a 2022-es népszámlálás után ez a visszamenőleges korrekció megtörtént 2013-ig. Summa summarum elég komoly eltérés gyűlt össze 2011-re:


Azt a szép színes rombuszt (igazából deltoid, de erre már senki nem emlékszik a matek óráról) kell figyelni ami pirossal be van keretezve.

Pótoljuk az elmaradt korrekciót, és osszuk szét egyenletesen a 2011/12-es kiigazítást 9 évre:


Mindjárt jobban néz ki, és valószínűleg a valósághoz is sokkal közelebb áll. A 9 év alatt 184020 hölgyet helyeztünk át/korrigáltunk ki. Ennek hatására megváltozott a teljes termékenységi arányszám is:

Ugyan a korrekció után is 2011 maradt a mélypont, de csak ezredekkel elmaradva 2003-tól. És így egy 1999-től 2011-ig tartó folyamatos termékenységi negatív rekord képe rajzolódik ki, amelyben a 2008-as válság ugyan visszaesést hozott, de extrém mélypontot nem.
 
A fenti korrekció (minden 2%-nál nagyobb 2011/2012 eltérés egyenletes korrekciója 9 évre) nem az egyetlen lehetséges megoldása a problémának, de az ettől eltérő megoldások is emelnék a 2011-es TTA-t, csak más mértékben.

Köszönet a KSH-nak az adatok rendelkezésre bocsátásáért!


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Feliratkozás:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A gyermekvállalási döntés anyagi szabadságát megteremtő családtámogatási rendszer

Kép
Az alábbiakban bemutatok egy olyan családtámogatási rendszert, amelyben a gyermekvállalás nem jár együtt az életszínvonal csökkenésével.  Az mindenki számára világos, hogy ha egy párnak saját magán kívül még egy vagy több gyermeket is el kell tartania ugyanabból a két fizetésből, akkor személyenként kevesebb jut mindenkinek. Ezt az életszínvonal-csökkenést szemlélteti a következő ábra: Jól látható az életszínvonal esése a gyermekek számának növekedésével. Azt gondolnánk, hogy Magyarországon a sok családtámogatás bőven kompenzálja ezt a csökkenést, a valóságban azonban így néz ki egy átlagos (medián) keresetű pár esetén a helyzet: A családi adó- és járulékkedvezmény és a családi pótlék az első gyermek megszületésekor alig segít valamit (3 százalékpontot javít). A második gyermeknél már jobb a helyzet: 7 százalékpont a javulás. A harmadik és negyedik gyermeknél beszélhetünk tényleges segítségről, de itt is nagyon messze vagyunk a 100%-tól, csupán nem csökken tovább jelentősen a csalá...
További információk

Sorsok a termékenységi mintázatok mögött

Kép
Magyarországon régóta nem született olyan női kohorsz (egy évben születtek közös neve), akik elég gyermeket szültek volna a társadalom egyszerű reprodukciójához. Az alábbi tanulmányban kísérletet teszek az általános trendek mögötti egyéni életutak feltárására a KSH-tól, valamint az Eurostat-tól származó adatok segítségével. Az adatok 1970-től állnak rendelkezésre, tehát a legidősebb érintett női korosztály az 1919-ben születettek, a legfiatalabb pedig a 2007-ben születettek. A teljes termékenységi életútja mindössze 17 évfolyamnak áll rendelkezésre, az 1955-1971 között születetteknek. Kezdjük is el utazásunkat a múltba! Első képünk megmutatja, melyik évben hány éves nőknek mennyi gyermeke született. Az oszlopok az egyes évek 1970-től 2023-ig, a sorok a szülő nők életkora. Minél zöldebb a kép, annál több gyermek született az adott évben az adott életkorú nőknél. Jól látható, hogy a rendszerváltásig jellemzően a húszas éveik elején járó nőknek született a legtöbb gyermeke. Ez a mint...
További információk

Családtámogatási licit - elkezdődött a kampány

Kép
Először a TISZA, majd röviddel utána a FIDESZ is előjött családtámogatási politikája választási ígéreteivel. A TISZA duplájára emelné a családi pótlékot, a FIDESZ duplájára emelné az adó- és járulékkedvezményt, és SZJA mentességet ígér a két és három gyermekes anyáknak 2026-ra. Lássuk hogyan hatna ez egy átlagos (medián keresetű) családra: Ugyanez egy szegény család esetén: Egy súlyosan hátrányos helyzetű család esetében: És végezetül egy gazdag - de a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően még éppen középosztálybeli - család esetén:   Amint az látszik, a TISZA gyakorlatilag csupán a jelenleg is működő rendszer értékkövetését valósítaná meg, kiszolgálva a szavazói politikai igényét, akik a családi pótlék szóra éreznek melegséget a szívük táján. Tényleges nyereséget csak a súlyosan hátrányos helyzetű nagycsaládok könyvelhetnének el. A teljes társadalmi középosztály számára semmi előre...
További információk