Sikeres demográfiai fordulat

A Föld fejlett országaira egyetlen kivétellel (Izrael) jellemző a gyermekszületések csökkenése. A csökkenés évtizedek óta tart, és az egyetlen kivételen kívül minden országban a reprodukciós szint alá süllyedt. Ez azt jelenti, hogy sehol nem születik elég gyermek a népesség számának fenntartásához.

Közösségek versenye

 

Az élet története fajok és közösségek (populációk) folyamatos versengésére épül a Földön. Ez jellemzi az emberi faj történelmét is. A versengés az életben maradásért változó eszközökkel folyik a történelem során. A verseny képzeletbeli rangsorában az egyes közösségek helye folyamatosan változik, nincs egy pillanat sem, amikor két közösség egymáshoz viszonyított életben-maradási esélye ne változna. Vannak  lassabb változással járó időszakok, ezek akár több évtizedig is tarthatnak, és a benne élők számára változatlannak tűnnek, ezt nevezzük béke-időszaknak. Máskor pedig a változás felgyorsul, ezek a háborús-időszakok. Most az adatok azt mutatják, hogy egy béke-időszak végéhez értünk, mert jelentős változások vannak folyamatban a közösségek életben-maradását egyik legjobban befolyásoló tényezőben: a gyermekszületések számában. Amennyiben a megszületettek életben-maradási esélyeit azonosnak vesszük - ez nagyjából így van a fejlett világban -, akkor a közösségek versenyét a születésszám fogja eldönteni. Az egyén számára ez azt jelenti, hogy amennyiben egy vesztes közösség tagja, akkor az ő személyes túlélési esélyei is romlani fognak.

Az elmúlt évtizedek családtámogatási programjainak sikeressége

1953-ban történt az első születéstámogató intézkedés hazánkban, amelyet számtalan újabb próbálkozás követett. Ezek rövid távú pozitív hatást értek csak el, a hosszútávú csökkenő tendenciát csak késleltetni tudták. Részben azért, mert megszüntették őket, vagy elértéktelenedtek a támogatások, részben pedig azért, mert mélyebb okok határozzák meg a termékenységi folyamatokat. E mélyebb ok az önfenntartás és a fajfenntartás ösztönének egymással szemben álló volta. Amint az egyénnek nem származik közvetlen haszna az utód nevelésből, és hatékonyan meg tudja akadályozni a nemzést/foganást, úgy ez lesz a hatékony viselkedés saját életének legjobb körülmények közötti fenntartására. Ez a helyzet a fogamzásgátlás széles körű hozzáférhetőségével és a gyermekneveléstől független nyugdíjrendszerek elterjedésével több évtizede létrejött (Bismark nyugdíjrendszerének hatása a termékenységre Európában, A családtámogatások és a nyugdíj hatása a termékenységre Magyarországon). Amennyiben érdemi változást szeretnénk elérni, vissza kell állítanunk a gyermeknevelés közvetlen hasznosságát az őt nevelő egyén számára, vagy korlátoznunk kell a születés-szabályozás eszközeihez való hozzáférést. A továbbiakban az első lehetőséget vizsgálom meg.

Önkorrigáló hosszútávú reprodukció-támogató rendszerek

 

Minimális céljuk a gyermekvállalási döntés szabadságának visszaállítása. Az élet semmilyen területén ne szenvedjen kárt, aki gyermeket vállal, ahhoz képest, aki nem. Anyagi szempontból ide tartozik a jövedelmek kiegyenlítése adókedvezménnyel, vagy családi adózással, valamint a nyugdíj legalább fele részben leszármazottak befizetéseiből történő direkt finanszírozása (Fenntartható nyugdíjrendszer). Önkorrigálók lesznek ezek a rendszerek, ha nem számszerűsített összegeket határoznak meg, hanem indexeket, vagy arányokat, így minden évben biztosítva van az értékkövetés. A jelenlegi medián keresetű házaspárhoz képest, akik 677 000,- forintot keresnek, de nincs gyermekük, a két gyermekes házaspárnak havi 160-200 000,- forinttal többet kellene hazavinnie havonta, mert a magyar társadalom szerint ennyibe kerül a gyermeknevelés (Mennyibe kerül felnevelni egy gyereket). Ehhez képest kapnak 26 600,- családi pótlékot, és 40 000,- adókedvezményt, összesen 66 600,- forintot. Ez utóbbi összegek 2008 illetve 2019 óta változatlanok. Első lépésként tehát a mindenkori nettó mediánbér 1/4-ét (2024-ben 84 625,-) kell nevelt gyermekenként jövedelem-transzferként a családjaiknak adni. Két minimálbérrel rendelkező szülőnek igénybe kell tudnia venni a teljes támogatást három gyermek után. 2024-ben a minimálbér 266 800,- az összes igénybe vehető adó- (40 020,-) és járulékkedvezmény (49 358,-) együtt 89 378,-. Ennek kétszerese 178 756,-, ezt kell elosztani három felé, hogy megkapjuk a minimális adó- és járulékkedvezményt. Így gyermekenként 60 000,- forint adó és járulékkedvezmény mellé 25 000,- családi pótlékot kellene adni. Ekkora adó-/járulékkedvezmény és családi pótlék-emelés esetén 19%-ra kell növelni az SZJA kulcsot, hogy elég bevétele legyen a költségvetésnek (720 000 M Ft többlet), így a családi pótlék és a kedvezmények arányát el lehet tolni a kedvezmények javára maximum 66 000,-/19 000,- forint arányig.

 

Termékenységi monitoring rendszer

 

Ki kell építeni a járványügyi monitoring rendszerek mintájára a termékenységi monitoring rendszert. Ide valós időben - de legalább havi rendszerességgel - be kell futnia a védőnői körzetekben újonnan nyilvántartásba vett anyák számának, mert ez mutatja a legnagyobb korrelációt a későbbi élveszületések számával. A járványügyi monitoring rendszerektől eltérően nem az elmúlt 5 év halálozási adatainak átlagától való jelentős eltérést kell figyelni, hanem egy meghatározott éves célértéktől való eltérést. Mivel a várandósságokat a 8. hét körül diagnosztizálják, nagyjából 7 hónapot nyerünk a folyamatok azonosíthatóságához. 

A védőnők már ma is rengeteg háttéradatot rögzítenek a várandós anyákról. Egy kellően könnyen - akár mobil telefonról is - kezelhető adatrögzítő felület kifejlesztésével lehetővé válna ezen adatok valós idejű gyűjtése. Az így beérkező adatokból profilalkotás (földrajzi hely, meglévő gyermekek száma, családi állapot, végzettség, anyagi helyzet stb) után azonosítani kell a tendenciákat, és a lehető legkisebb anyagi ráfordítással elérhető, legnagyobb azonnali demográfiai és politikai haszonnal kecsegtető kisebb volumenű intézkedésekre javaslatot tenni, amelyek célzottan segítik vagy motiválják a következő gyermek megszületését az adott profilú szülőképes korú nőknél. Lehet akár régiónként különböző intézkedéseket tesztelni az országos bevezetés előtt.

Ezzel párhuzamosan minden éves kohorszban rögzíteni kell a gyermekvállalási preferenciákat 21 éves korban, majd nyomon követni azok megvalósulását, illetve kísérletet tenni a gyermek-vállalás ellenes tendenciák időbeni felismerésére, és esetleges korrekciójára kommunikációs kampányokkal.

Összefoglalás

Három fundamentális intézkedést javasolok:

1. A gyermekvállalás tényleges költségeinek értékkövető jövedelem-transzferét.
2. Az öregségi nyugdíj fele részének a leszármazottak befizetéseiből történő direkt finanszírozását.
3. Valós idejű termékenység-monitoring rendszer kiépítését a védőnői hálózat segítségével, a hatások gyors ellenőrzésére.

Gyermekek tervezettsége

 

A várandósok 66%-a tervezte a gyermekvállalást (Kohorsz '18), csak rájuk lehetnek direkt hatással a demográfiai intézkedések. 2022-ben 88 911 várandósságból 59 681 volt tervezett, és 88 491 gyermek született. 

Magzati halálozások

 

Stabil az arányuk 2000-2022: 17,8 száz élve születésre.

 

Várandósságok átlagos hossza

 

38,8 hét

Foganás átlagos ideje

 

Szülés mínusz 37 hét / 260 nap / 8,5 hónap